Tévhitek az önálló életvitelről

(magyarcuccok) #1

Tévhitek Tévhitek


„Szerintem a lakhatási körülményeimnek meghatározó


szerepe van abban, hogy mennyire érzem magamat
fogyatékosnak. Megfelelő lakással, heti néhány órás támogatással
lehetővé vált a boldogulásom: dolgozom, önkénteskedek, van
társaságom, tagja vagyok a helyi közösségnek. A nem megfelelő
lakóformában és segítség nélkül úgy érzem, csapdába esem.
Hiányzik, hogy naponta zuhanyozzam, úgy érzem, nem tudok
megbirkózni az élettel, és nincs semmi reményem a jövőt illetőleg.
Ha nem kapok megfelelő segítséget, akkor az a legrosszabb,
hogy egyedül maradok a problémáimmal, és amikor a legjobban
szükségem lenne valakire mellettem, akkor nincs ott senki.


„Szerencsém volt, hogy idén lakást kaptam. Ez most azt


jelenti, hogy személyi asszisztensem támogatásával fejlődnek a
napi élethez szükséges készségeim, és magam dönthetek arról,
hogy hol éljek, mikor és hová menjek, mit egyek, s mi több, így
látom világosan, hogy mire költöm pénzemet ellentétben azzal,
amikor a kötelező szolgáltatási hozzájárulásomat fizettem. Ismert
vagyok a közösségemben és részt veszek más érintettekkel
együtt rendszeres, havi találkozókon is. Ezért állítom tiszta
szívvel, hogy az önálló életvitel számomra jól működik.

Free download pdf