katasztrófák váltják ki. Gyakori kiváltó okai lehetnek az alábbiak:
- autóbalesetek (akár egy koccanás is)
- rutinműtétek
- szeretteink elvesztése
- természeti katasztrófák, például földrengések vagy hurrikánok
Egy gyereket bizonyos körülmények között még az is rendkívüli
módon megviselhet, ha elesik a biciklijével. Ezeket a körülményeket
később fogjuk tárgyalni. Egyelőre maradjunk annyiban, hogy közvetve
vagy közvetlenül szinte mindannyian átéltük már a trauma valamilyen
formáját. Ezért őszintén hiszek benne, hogy „A trauma gyógyítása tizenkét
lépésben” program végzése lényegében mindenkire jótékony hatást tesz.
Az emberek sokszor kérik tőlem, hogy definiáljam a trauma fogalmát,
de bevallom, ez még harminc év múltán is kihívást jelent. Azt azonban
tudom, hogy akkor ér minket trauma, amikor képtelenek vagyunk
megfelelően reagálni egy olyan helyzetre, amelyet fenyegetőnek élünk meg.
Ez aztán nyilvánvaló és kevésbé nyilvánvaló módokon egyaránt hatást
gyakorolhat ránk.
Az is előfordulhat, hogy a trauma utóhatásai akár évekig nem
mutatkoznak meg. Az a traumatizált háborús veterán például, aki minden
hangos durranásra összerezzen, nyilvánvalóan a múltban hallott
puskaropogás miatt reagál így. Akkor is könnyen megtaláljuk az
összefüggést, ha valakit, akit korábban megkínoztak és bezárva tartottak,
lever a hideg veríték, amikor egy zsúfolt liftben utazik. Csakhogy sokan
vagyunk olyanok, akiket kevésbé drámai események sorozata taglózott le,
és mi nem ilyen nyilvánvaló reakciókat adunk.
Röviden összefoglalva, a trauma lényege az, hogy elveszítjük a
kapcsolatot önmagunkkal, a testünkkel, a családunkkal, másokkal és a
minket körülvevő világgal. Ez a kapcsolatvesztés gyakran nehezen
felismerhető, mert nem azonnal történik meg. Végbemehet lassan,
fokozatosan is, és ezekhez a finom változásokhoz néha úgy
alkalmazkodunk, hogy észre sem vesszük őket. Ezek a trauma rejtett
hatásai, amelyekből esetleg csak annyit érzékelünk, hogy valami nem