- Hosszabb ideig tartó mozgásképtelenség, elsősorban gyerekeknél
(gerincferdülés vagy dongaláb miatt gipsz vagy sín viselése). - Szélsőséges melegnek vagy hidegnek való kitettség, különösen
gyerekeknél vagy csecsemőknél. - Váratlan erős hangok, különösen gyerekeknél vagy csecsemőknél.
- Stresszes szülés, az anya és a baba számára egyaránt.
Hallgassunk a testünkre
Hogyan reagált, amikor a listát olvasta? Pusztán attól ideges lett egy
kicsit, hogy traumát okozó dolgokról olvasott? Ha igen, akkor ez teljesen
normális reakció, hiszen olyasmik juthattak eszébe, amik a múltban
szenvedést okoztak Önnek. Tapasztalhatott azonnali reakciót, például, hogy
összeszorult a gyomra vagy szaporábban vert a szíve. Az is elképzelhető,
hogy olvasás közben semmit sem érzett, ám miután a végére ért, enyhe
szúrást érzett a gyomrában. Az sem kizárt, hogy csak eszébe jutott, amikor
például felborult a biciklijével, de közben semmilyen testi érzetet nem
tapasztalt.
Nagyon lényeges megértenünk, hogy azért jelentkezik idegesség,
szorongás vagy bármilyen más reakció, mert aktiválódnak azok az energiák,
amelyeket az eredeti megterhelő esemény idején éreztünk. Amikor
fenyegetve érezzük magunkat, a testünk ösztönösen rengeteg energiát
mozgósít, hogy megvédjen minket a veszélytől. Mivel a trauma gyógyítása
során ezzel az energiával dolgozunk, fontos, hogy tudomásunk legyen róla.
A következő fejezetben részletesen elmagyarázom, hogy miként
fagyhat bele a testünkbe és okozhat gondokat akár évekkel később is a
fenyegetettség idején aktivált és fel nem használt energia. Előtte azonban
azokkal a tünetekkel szeretnék foglalkozni, amelyeket a feldolgozatlan
trauma válthat ki.
A tünetek és a megjelenésük sorrendje
Először is hangsúlyozni szeretném, milyen fontos felismerni,
beazonosítani a trauma hétköznapi tüneteit. Amikor rossz a közérzetünk, a
testünk üzen nekünk. Az üzenettel azt kívánja a tudomásunkra hozni, hogy
odabent nem stimmel valami, és figyeljünk rá oda. Ha rá se hederítünk
ezekre az üzenetekre, azok idővel traumatünetekké alakulnak.