Ez a terv magában foglalja egy helyettes állam és/vagy harcosok létrehozását, akiket a
nyugati tisztviselők a nyilvánosságnak a szóban forgó "rezsim" áldozataiként adnak
el - vagyis a Nyugat által célkeresztben tartott geopolitikai rivális áldozataiként.
Ugyanez a minta játszódik le most Ázsiában, amikor Nancy Pelosi, a képviselőház
demokrata párti elnöke szemérmesen elhallgatja, hogy ázsiai körútja során Tajvanra készül-
e utazni.
Mindössze 13 ország ismeri el Tajvant Kínától függetlennek - és az USA 1979 óta nem
tartozik közéjük. De az 1979-es Tajvani Kapcsolatokról szóló törvény azóta is a trójai
faló az amerikai militarizációhoz Kínán belül.
A törvény előírja Washington számára, hogy "Tajvan rendelkezésére bocsásson olyan
mennyiségű védelmi cikket és védelmi szolgáltatást, amely szükséges lehet ahhoz,
hogy Tajvan az elnök és a kongresszus által meghatározottak szerint elegendő
önvédelmi kapacitást tudjon fenntartani", ami megmagyarázza, hogy a nyugati politikai
intézményrendszer és a hadiipari komplexum neokonjai évtizedek óta Tajvan-fetisiszta.
Nemcsak fegyveres ügyfél, hanem tudják, hogy minden alkalommal, amikor Washington
teljesíti szerződéses kötelezettségét - amit minden alkalommal megtesznek, dollármilliárdok
erejéig - , az felbosszantja a kínaiakat a saját országukban.
https://www.nytimes.com/2022/05/07/us/politics/china-taiwan-weapons.html
Ez olyan lenne, mintha Peking katonai fegyvereket adna el Hawaii államnak, hogy
megvédje azt egy esetleges washingtoni "invázió" aszimmetrikus "fenyegetésétől".
Persze valószínűleg csak egy újabb teljes véletlen egybeesés, hogy
- a harmadik legmagasabb rangú amerikai kormánytisztviselő látogatása Tajvanon
Peking kifejezett kívánsága ellenére a Kínával szembeni fokozott feszültségek
közepette történik, mivel az ukrajnai konfliktus közepette Oroszországgal együtt
légkalapáccsal támadja a nyugati dominanciájú világrendet. - Vagy hogy egy Kínán belüli destabilizáló konfliktus kirobbantása Tajvanon keresztül
Washington versenyérdekeit szolgálná.
A proxy-területek hasonló jellegű kihasználása látható abban, hogy
- Washington az ukrajnai konfliktus előzményei között támogatta az ukrajnai neonáci
Azov harcosokat Oroszország ellen, - vagy abban, hogy a CIA és a Pentagon támogatta a szíriai lázadókat a Bassár el-
Aszad szíriai elnök megbuktatására tett, éveken át tartó sikertelen kísérletben, - vagy abban, hogy a CIA vezette szovjetek elleni afganisztáni hadművelet során a
mudzsahedin harcosokat képezték ki és szerelték fel, - vagy a CIA 500 nicaraguai lázadó (kontrák néven ismert) toborzásával, hogy
megdöntsék a baloldali sandinista vezetést Nicaraguában,