Ez nem a katonai és politikai kényszerítésen alapult. A
gazdasági integráció alapján létrejött EU létrehozta saját
"univerzumát", amely a tagok által önkéntesen
elfogadott közös normákon és játékszabályokon
alapult.
Idővel azonban az "európai projekt" kezdett politikai
elemet is kapni. Mostanáig elhanyagolható politikai-
katonai szereplőként a NATO junior partnere maradt.
A normák, a szabályok és a bürokrácia ereje azonban - az EU-n belül és gazdasági befolyása
körüli pályán - az erő alkalmazásánál nem kevésbé hatékony hatalmi és kényszerítő
viszonyt biztosít.
Az USA továbbra is a világ pénzügyi vezetője marad. Az amerikai dollár kényelmes és
hatékony eszköze a nemzetközi fizetéseknek. Az EU jelentős piac és az euró is kiemelkedő
szerepet játszik a nemzetközi pénzügyekben.
Természetesen a nyugati "birodalmak" humanizmusának és "puhaságának" megvoltak a határai.
Ahol az erő alkalmazása lehetséges volt, ott azt elég keményen alkalmazták. Jugoszlávia
és Irak tapasztalatai megmutatták ezt.
Irán esetében azonban minden agresszió sokkal nagyobb veszteségek kilátásba helyezését
jelentette. A gazdasági intézkedések alkalmazásának volt értelme, mint olcsóbb, de
meglehetősen romboló hatalmi technológiának.
A gazdasági szankciók a mai "puha birodalmak" egyik kulcsfontosságú hatalmi
technológiájának tekinthetők.
Alkalmazásukban az USA messze elmarad a világ többi részétől, bár az EU is alkalmazza őket,
és az Egyesült Királyság a Brexit után bevezette őket önálló külpolitikai rendszerébe.
A dollárban történő elszámolások globalizációja lehetővé teszi az amerikai pénzügyi
hatóságok számára, hogy világszerte figyelemmel kísérjék a tranzakciókat és korlátozzák
azokat ott, ahol azok ütköznek Washington politikai érdekeivel.
Egy globális gazdaságban és egy USA-központú pénzügyi rendszerben az amerikai
szankciók blokkolása valószínűleg jelentős veszteségeket vagy akár összeomlást jelent
egy bármilyen nemzetközi tevékenységet folytató nagyvállalat számára.
A rendszerszinten fontos exportőrök elleni blokkoló szankciók hatalmas gazdasági
károkat okozhatnak az egyes gazdaságokban, amint azt az Irán, Venezuela és Oroszország
elleni szankciók tapasztalatai jól mutatják.
A másodlagos szankciók, valamint az amerikai előírások megsértéséért kiszabott pénzbírságok
és büntetőjogi szankciók alkalmazása a származási országtól függetlenül fegyelmezte a
vállalkozásokat.
A kínai hatóságok például elítélik az amerikai szankciókat, de a kínai vállalatok
kénytelenek figyelembe venni azokat és általában elkerülik azok megsértését, mert félnek
a pénzügyi veszteségektől és az amerikai piac elvesztésétől.