Az Orbán Viktor és az amerikai kormányzat közötti kapcsolatot azonban 2019-ig
hagyományosan gúnyolta a magyar ellenzéki média.
Egyrészt azért, mert a Fehér Házból hosszú ideig nem érkezett hivatalos meghívás a
miniszterelnöknek (2012 óta, Barack Obama kormányzása alatt Orbán Viktor miniszterelnök csak
NATO- és fegyverkezési kérdésekkel kapcsolatos csúcstalálkozókon vett részt). Másodszor
pedig az amerikai tisztviselők engedékeny hozzáállása miatt a magyar kormánnyal való
kapcsolattartáshoz. Donald Trump elnök hatalomra kerülése előtt az amerikai fél rendszeresen
legfeljebb az államtitkár-helyettesnél nem magasabb rangú tisztviselőket küldött a magyar
miniszterekkel való találkozókra.
2019 - ben, a Trumppal folytatott sorozatos telefonbeszélgetések után, akire az amerikai
elnökválasztási kampány során egyértelműen nagy hatással volt Orbán Viktor, a magyar
miniszterelnök végül ismét hivatalos látogatást tett Washingtonban.
Tény az is, hogy Trump elnöksége alatt intenzívebbé vált a magyar-amerikai katonai
együttműködés. Benkő Tibor honvédelmi miniszter és David Kornstein amerikai nagykövet
találkozóját követően megállapodást írtak alá a védelmi együttműködésről, különös tekintettel az
iraki katonai misszióra.
Budapest 2020-ban több mint 20 százalékkal, a GDP 1,21 százalékára növelte a védelmi
kiadásokat, nyílt források szerint. Magyarország 2021-es új nemzetbiztonsági stratégiája
2024 - re előirányozta a kötelező 2%-os NATO-cél elérését. Ugyanakkor az ország folytatta
fegyveres erőinek modernizálását a kormány Zrínyi 2026 programja keretében.
Ez csak tetszhetett Trumpnak, aki sürgette az európai országokat, hogy saját költségvetésükből
költsenek többet fegyverkezésre, ne pedig az USA rovására.
Orbán és Trump kapcsolatát a két vezető hasonló
politikai álláspontja is erősítette.
Az America First program nagyon közel áll a magyar miniszterelnök szellemiségéhez, aki
hazája érdekei érdekében többször is keresztbe tett a hivatalos brüsszeli terveknek.
Az illegális bevándorlással szemben is hasonló a páros hozzáállása: az arab tavasz és a
menekültválság után Orbán alatt kerítés épült a szerb határon, Trump alatt megjelent a fal
az amerikai-mexikói határon. Orbán hadat üzent Soros György NGO-jainak, amelyek a
magyar kormánnyal szemben álltak és támogatták a migránsáradatot. Közben Trump
harcolt az álhírek ellen.
Ezek az akciók tovább keményítették a demokraták Orbánnal szembeni kritikáját, amelyet
olyan, az amerikai kormány által finanszírozott baloldali struktúrákon keresztül
sugároztak, mint a Freedom House és a Human Rights Watch, valamint az amerikai állami
propagandaszervezet, az RFE/RL újonnan megnyitott magyarországi irodája.
A 2020 - as amerikai választási kampány során Joe Biden elnök totalitarizmussal
vádolta a magyar rezsimet, és "gengszternek" nevezte Orbánt.
Az amerikai elnökválasztás után a Reutersnek adott interjújában Orbán nem hagyta ki az
alkalmat, hogy rámutasson: meg volt győződve arról, hogy Trump nyert és Biden kinevezése
teljes meglepetésként érte.