diverzifikálása volt a feladata, mivel a kialakulóban lévő többpólusú világ megkövetelte a
nyugat-központú, az új realitásokhoz alkalmazkodni nem hajlandó intézményektől való
függőség csökkentését.
A jelenlegi európai válság azonban destabilizálta a világot és hiteltelenné tette a Nyugat
képességét a gazdasági együttműködés elősegítésére. Ennek következtében ezek a
testületek most központi szerepet kapnak a gazdasági fellendülés és a pragmatikus
együttműködés megszervezésében.
A hatalmat tükröző nemzetközi intézmények
A második világháború után megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), mint a
nemzetközi jog legfőbb hatósága. A hatalom elosztását tükröző, stabil és tartós intézmény lett. A
legerősebb államokat különleges kiváltságokkal ruházták fel a Biztonsági Tanácsban,
hogy biztosítsák érdekeltségüket a szervezet központi szerepének megőrzésében.
A nemzetközi jog a szuverenitást helyezte előtérbe a hatalmi egyensúly miatt, ami
biztosította, hogy a felek hajlandóak voltak feláldozni némi rugalmasságot
külpolitikájukban a kölcsönösségért és így a kiszámíthatóságért cserébe.
A páneurópai biztonsági architektúra létrehozására irányuló erőfeszítések az 1975 - ös
Helsinki Megállapodásokkal kezdődtek, amelyek a "szuverén egyenlőségen" és a más
államok belügyeibe való be nem avatkozáson alapuló rendet kívántak létrehozni.
A kölcsönös bizalom ezt követő fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy Gorbacsov és Bush 1989-
ben Máltán kimondta a hidegháború végét és a páneurópai biztonsági architektúra kiépítésére
irányuló erőfeszítések folytatódtak.