terminálépületben. Körülbelül 170 civil és 13 amerikai katona vesztette életét. Ezzel egy
időben a világot elárasztották azok a videók, amelyeken az elnöki palota kormányzati irodáiban
asztaloknál ülő, turbános, komor férfiak csoportjai láthatóak. A világ minden tájáról származó
Kalasnyikov támadófegyverek, valamint amerikai M4-esek és svájci SG-k is láthatóak voltak a
képeken.
Emberek százai futnak az amerikai légierő C- 17 - es szállítógépe mellett, amint az a
nemzetközi repülőtér kifutópályáján halad lefelé Kabulban, Afganisztánban. © AP PhotoGeorge W. Bush, aki az afganisztáni háborút kirobbantotta, azt ígérte, hogy gyorsan véget
vet a 9/11-es terrortámadásokra válaszul indított, alig felfogható konfliktusnak.
Ez azonban sem neki, sem utódainak, Barack Obamának vagy Donald Trumpnak nem sikerült.
Mind a katonák, mind a politikusok számára világos volt, hogy valószínűleg lehetetlen ezt kritikus
veszteségek nélkül véghezvinni. Trump állt a legközelebb a csapatkivonáshoz azzal, hogy az
Egyesült Államokban bírált megállapodást kötött a tálibokkal, de az elnökválasztáson
elszenvedett veresége megakadályozta abban, hogy befejezze a munkát.
Így az amerikaiak Afganisztánból való kivonulásáért a felelősség Joseph Bidenre hárult,
aki már Obama alatt alelnökként tanulmányozta a problémát és a választási verseny során
határozottan összekapcsolta sorsát ezzel a művelettel.
A csapatkivonásról szóló Washington Post cikk a Watson Intézet jelentésére hivatkozva
megjegyezte, hogy a háborúban 20 év alatt 71 ezer afgán és pakisztáni civil halt meg. A
reptéri terrortámadást követő dróncsapás tíz civil életét követelte, de az egyik utolsó volt, ha a
terroristaként elismert al-Kaida-vezér, Ayman al-Zawahiri közelmúltbeli (2022. augusztus 1-jei)
likvidálását nem számítjuk.
A tálibokkal kötött megállapodások és a Kabulból való kaotikus kiürítés voltak az új
demokrata kormány első jelentős külpolitikai lépései, miután Trump elhagyta a Fehér Házat.