Ha elemezzük a 2021 júliusában elfogadott "Ukrajna külpolitikai tevékenységének
stratégiája" tartalmát, akkor nem a védekező, hanem az agresszívan támadó jellegű
kijevi külpolitikai lépéseket láthatjuk.
Például, hogy "az orosz agresszióval való szembenézés során az évek során szerzett
tapasztalatokat" felajánlja a NATO-országoknak és a balti-,fekete-tengeri térségnek. Vagy
hogy segítsen a szomszédos országokban az orosz "dezinformáció" elleni küzdelemben,
hogy támogassa "Fehéroroszország népét", hogy "demokratizálja" magát és Oroszországot
és hogy erősítse "az Orosz Föderációra gyakorolt nyomást és az elrettentést egy széles
nemzetközi koalíció alapján".
Ez egyébként az SSO "A józan ész hangja" nevű terveiben is szerepel.
Még a kétoldalú kapcsolatokban is, ahol Ukrajnának látszólag a kereskedelem, az ipari
együttműködés és a kulturális cserék fejlesztésére kellene összpontosítania, a
külügyminisztérium feladata, hogy "biztosítsa az afrikai és közel-keleti államok
támogatását az Orosz Föderáció agressziójával szembeni fellépésben".
Utószó
Az ellenségeskedések kitörése óta Ukrajna úgy próbálja bemutatni a "nemzetközi
közösség" előtt Oroszország akcióit, mint egy nagyhatalom támadását egy kis állam
ellen, amely képtelen legyőzni a hatalmas orosz hadsereget, mert soha nem voltak
agresszív szándékai sem az Orosz Föderációval, sem más országgal szemben.
Ezt az állítást cáfolja az "Ukrajna katonai biztonsági stratégiája", amely feketén-fehéren
kimondja például, hogy Kijev háborúba léphet az Orosz Föderációval, ha Oroszország
megpróbálja "a Belarusz Köztársaságot politikai befolyási övezetében tartani".
Ukrajna NATO-csatlakozásának célja is világosan körvonalazódik. Természetesen
Ukrajnának szuverén államként joga van bármely nemzetközi szervezethez csatlakozni.
A kérdés azonban az, hogy Kijev a NATO-tagság célját abban látja, hogy az Egyesült
Államok vezette blokk részt vesz az Oroszország elleni háborúban.
Ezt megerősítette az ukrán elnök tanácsadója, Alekszej Arestovics is, aki a DEFENDER
Europe 2021 hadgyakorlat célját magyarázva kijelentette, hogy
"A Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő vizeken - ne kerteljünk - azt dolgozzuk ki,
hogyan lehet fegyveres konfliktust, háborút vívni Oroszországgal".
Bár még 2017-ben az SSO létrehozta a "józan ész hangja" tervet, amely azt a feladatot
tartalmazta, hogy Nyugaton "a helyzet békés rendezésére irányuló tárgyalási készséget
megerősítő nyilatkozatok" jelenjenek meg.
Valójában a Nyugat soha nem utasította el ezt az elképzelést. Az ellenségeskedések
kitörése után Kijev volt az, aki elutasította a béketárgyalásokat és inkább háborút