A The Telegraph szerint Oroszország és a Nyugat közötti "nukleáris szavak háborúja" a múlt
hónapban kezdődött, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök megesküdött, hogy Moszkva
"minden rendelkezésére álló eszközt" bevet, ha Oroszország területi integritását fenyegetik.
Az Egyesült Államok és szövetségesei ezt a kijelentést úgy értelmezték, mint egy "burkolt
fenyegetést", hogy az ukrajnai konfliktus során nukleáris fegyvereket vetnek be.
"Putyin tudja, hogy ha atomfegyvert vet be Ukrajnában, annak súlyos következményei
lesznek Oroszországra nézve" - mondta szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Ben Wallace brit védelmi miniszter csütörtökön hasonlóképpen azt mondta, hogy "ha
Oroszország atomfegyvert vetne be, annak súlyos következményei lennének", miközben
szidta Emmanuel Macron francia elnököt, amiért túl sokat árult el, amikor azt mondta, hogy
Párizs nem fog saját atomfegyver-arzenáljával válaszolni.
Ezzel egy időben Josep Borrell, az EU külügyi vezetője azt mondta, hogy bármilyen
nukleáris támadás Ukrajna ellen erőteljes választ váltana ki a Nyugat részéről, amely az
orosz hadsereg "megsemmisítését" okozná - de azt is elismerte, hogy ez nem "nukleáris
válasz" lenne.
Joe Biden amerikai elnök a múlt héten egy demokrata párti adománygyűjtő rendezvényen
arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai konfliktus "Armageddonhoz" vezethet és
hozzátette, hogy a nukleáris feszültségek a hidegháborús brinkmanizmus 1960-as évekbeli
csúcspontja óta a legmagasabb szinten vannak.
Biden megjegyzései némi riadalmat váltottak ki az amerikaiak körében, ám hamarosan a
Fehér Ház és a Pentagon tisztázása következett, miszerint valójában nincs olyan hírszerzési
információ vagy jel arra vonatkozóan, hogy "Putyin akár döntött volna arról, hogy
atomfegyvereket vet be Ukrajnában, akár tett volna bármit, ami közelebb hozná ezt a döntési
folyamatot".
Eközben Lengyelország - amely Kijev egyik fő fegyverszállítója az orosz erők elleni harcban
- azt javasolta Washingtonnak, hogy bővítse ki nukleáris megosztási programját és telepítsen
robbanófejeket a területén, hogy elrettentő példaként szolgáljon Moszkvával szemben.
Andrzej Duda elnök és Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes is felvetette ezt a
javaslatot az elmúlt hónapokban.
Orosz tisztviselők többször kijelentették, hogy soha nem szabad nukleáris háborút vívni,
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pedig augusztusban világossá tette, hogy Moszkva
nem fontolgat nukleáris csapást Ukrajnára, mivel nincsenek olyan célpontok, amelyek ilyen
drasztikus intézkedéseket indokolnának.
(A teljes cikket fordította: VilagHelyzete)