Az éghajlatváltozás áll mindennek a hátterében – mondta Kolumbia
elnöke 2017 áprilisában, amikor bejelentette, hogy több száz embert vitt el a
természetellenesen erős esőzések után bekövetkezett földcsuszamlás
Kolumbiában és a szomszédos Peruban.
De nem sokan figyeltek fel erre. És amikor a világhálón terjeszteni
kezdték azokat az elképesztő felvételeket, miképp söpör végig a falvakon
ötven kilométeres sebességgel a méter vastag sártenger, mint valami láva
egy vulkánkitörés után, a nyugati világ hírszolgálatait alig érdekelte. Ezek a
felvételek éppoly kevés figyelmet kaptak, mint sok ezer más történet,
amikor emberek hasonló sorsra jutottak.
Mindezt a közelség elvének nevezik az újságírásban. Ez többek között
azt jelenti, hogy ha Franciaországban történik egy terrortámadás, az
lényegesen fontosabb hírnek számít, mint ha egy hasonló tragédia Irakban
következik be, mivel úgy ítélik meg, hogy Svédországnak több köze van
Franciaországhoz, mint Irakhoz.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ha extrém időjárási jelenségek történnek,
akkor elég sok mindenre van szükség ahhoz, hogy hír legyen belőle, hacsak
nem Európában, az Amerikai Egyesült Államokban vagy Kanadában
történik. Esetleg Ausztráliában!
Mivel a közelség elve szerint Ausztrália lényegesen közelebb van
Svédországhoz, mint például Litvánia, holott Litvánia tengeri szomszédunk
és ugyanannak a politikai uniónak a tagja, mint Svédország.
A különböző országoknak teljesen különböző az értéke. A különböző
országok állampolgárainak teljesen különböző az értéke. Legalábbis a
hírérték szempontjából nézve. De az sem kizárt, hogy ez a hírérték hatással
van más értékekre is. Mondjuk az ember értékére. De hát honnan tudjam?
