A szobában egy pillanatra mindenki egymásra néz. Nagyon távol állunk
attól, amit olvasni és hallani szoktunk az ún. zöld átállásról, amiről egyes
politikusok és a gazdasági élet képviselői olyan szívesen beszélnek.
- Ha ugyanilyen ütemben folytatjuk az üvegházhatású gázok
kibocsátását, akkor számításaink szerint hat-tizenkét évünk van még. És
ebbe még nem is számítottuk bele a más országokban gyártott árukat. Ha
azt is beleszámítjuk, még rövidebb idő áll rendelkezésünkre – folytatja
Kevin. – Előadásaimat néha azzal fejezem be, hogy idézem az amerikai
Alex Steffen jövőkutatót és fenntarthatósági írót, aki azt mondja: „Ha
valamit lassan nyerünk meg, az olyan, mintha elveszítettük volna.” Teljesen
igaza van. Mert egyszerűen nincs több időnk, az átállást most kell
elkezdeni.
Svédországban napjainkban adtak ki egy klímatörvényt, amelyre számos
döntéshozó nagyon büszke, és nagyon örül neki. És bár egy ilyen
törvénykezés gondolata mégiscsak pozitív, sem Isakot, sem Kevint nem
nyűgözi le. - A svéd klímatörvényt azonnal felül kell vizsgálni, ha azt akarjuk, hogy
egyáltalán legyen valami hatása – véli Kevin. – Először is tartalmaznia kell
egy szén-dioxid-tervezést és a Párizsi Egyezménynek megfelelő
igazságossági szemléletet azokkal az országokkal szemben, amelyek még
nem építették ki azt a jólétet és infrastruktúrát, amit mi már igen. Ezt a
szempontot is bele kell építenünk a számításainkba és a
klímatörvényeinkbe. És természetesen bele kell vennünk a hajózást és a
nemzetközi repülőutakat is, hogy amit csinálunk, azt számoljuk is bele.
Amikor Kevin Anderson az elmúlt télen előadást tartott a Svéd Királyi
Tudományos Akadémián, ahol többek között Victoria trónörökösnő is jelen
volt, előadását azzal vezette be, hogy felhívta a lakosság figyelmét, hogy
előadása káros lehet az egészségre, mert mindaz, amiről a kutatása szól,
sokak számára egyszerűen nehezen befogadható. Néhány évvel ezelőtt még
nekünk is szükségünk lett volna egy ilyen előzetes óvintésre egy Kevinnel
és Isakkal folytatott beszélgetés előtt, de mostanra mindez már
hétköznapjaink szerves részévé vált.