Az egyik példa erre az energiarendszerek sorozata. A fával és az állati energiával
kezdődött. Aztán jött a szén, az olaj és a gáz.
A fosszilis tüzelőanyagok hajtották az ipari forradalmat, és vele együtt a nagyobb jólétet és
az egészségügyi ellátás terén elért eredményeket.
A fosszilis tüzelőanyagok kora azonban drámai következményekkel járt. Kevesebb mint
300 év alatt majdnem megduplázódott a légkör szén-dioxid-koncentrációja, ami a globális
felmelegedés soha nem látott sebességét okozta, amit az emberiség ma tapasztal.
Ezzel egyidejűleg az egyenlőtlenségek végletes méreteket öltöttek.
A globális felmelegedést leginkább a szegényebb nemzetek szenvedik el, amelyek alig
járultak hozzá az éghajlatváltozáshoz, miközben mindössze 20 gazdagabb ország
felelős a kibocsátások mintegy 80%-áért.
Az összeomlás elkerülése érdekében a következő energetikai átállás már folyamatban van a
megújuló energiaforrások, például a szél- és napenergia térnyerésével. Tanulmányok -
köztük egy, az ENSZ novemberben megrendezésre kerülő 2022-es éghajlatváltozási
konferenciája előtt közzétett jelentés - azonban azt mutatják, hogy az emberek nem
változtatják meg elég gyorsan energiafelhasználásukat ahhoz, hogy az éghajlatváltozást
kordában tartsák.