Tény, hogy akkoriban Moszkva valóban megmentette Donyeck és Luganszk
városát a kijevi hadsereg lerohanásától és legyőzte az ukrán erőket, de ahelyett,
hogy megtisztította volna az egész Donbassz régiót, Oroszország megállt és
beleegyezett a Németország és Franciaország által Minszkben közvetített
tűzszünetbe.Putyin kifejtette az anyáknak, hogy Moszkva akkor még nem ismerte biztosan a
konfliktusban érintett donbászi lakosság érzelmeit és remélte, hogy Donyeck és Luganszk a
minszki feltételekkel valahogyan újraegyesíthető Ukrajnával.
Putyin akkor hozzátette - és ezt saját tettei, valamint a Pjotr Porosenko akkori ukrán
elnökkel folytatott beszélgetései is megerősítik -, hogy kész esélyt adni az új kijevi
hatóságoknak a kérdés rendezésére és a Moszkvával való kapcsolat
újjáépítésére. Putyin meglehetősen sokáig abban is reménykedett, hogy a németekkel és a
franciákkal, valamint az amerikai vezetéssel még meg tudja oldani a dolgokat.
A hibák beismerése ritka a hivatalban lévő vezetők körében, de fontosak, mert jelzik,
hogy levonták a tanulságokat.
Ez a tapasztalat nyilvánvalóan nem arra a döntésre késztette Putyint, hogy a tavaly februári
különleges katonai művelet elindításáról szóló döntés rossz volt, hanem pont arra, hogy már
nyolc évvel korábban Moszkvának nem kellett volna Kijevben, Berlinben és Párizsban
bíznia, hanem saját katonai erejére kellett volna támaszkodnia Ukrajna oroszlakta
területeinek felszabadításában és megvédésében.
Más szóval, ha most beleegyeznénk egy minszki típusú tűzszünetbe, az egy újabb hiba
lenne, amely lehetővé tenné Kijevnek és támogatóinak, hogy jobban felkészüljenek a
harcok újrakezdésére, amikor csak akarják.
Az orosz vezető persze tisztában van azzal, hogy a nem nyugati országok közül sokan,
azok, akik nem voltak hajlandók csatlakozni az oroszellenes szankciós koalícióhoz és
semlegességet vallanak Ukrajnával kapcsolatban, az ellenségeskedések
beszüntetését követelik.
Kínától és Indiától Indonéziáig és Mexikóig ezek az országok, bár általában barátságosak
Oroszországgal szemben, úgy látják, hogy gazdasági kilátásaikat rontja egy olyan
konfliktus, amely Oroszországot az egyesült Nyugattal szembeállítja.
A nyugati média is azt az üzenetet terjeszti, hogy a globális energia- és
élelmiszerbiztonság szenved Moszkva fellépése miatt. Oroszország érveinek és az ezzel
ellentétes tiltakozásának csak korlátozott hatása van, mivel az orosz hangokat ritkán hallani
a közel-keleti, ázsiai, afrikai vagy latin-amerikai éterben.
Akárhogy is van, Moszkva nem hagyhatja figyelmen kívül az emberiség
nagyobb részének érzéseit, amelyet orosz szakértői körökben egyre inkább
globális többségnek neveznek.Ezért a hivatalos orosz nyilatkozatok szerint Moszkva nyitott a feltétel nélküli
párbeszédre.