figyelmeztetett, hogy országa "pusztító csapással" torolná meg Oroszországot, ha
Moszkva bevetné nukleáris képességeit Ukrajnában.
➽ Egy amerikai-orosz nukleáris háború, majd az azt követő éhezés 5 milliárd embert
ölne meg - a Rutgers Egyetem klímakutatóinak tanulmánya szerint
Hodges, aki jelenleg a CEPA lobbistája (az amerikai fegyvergyártók által finanszírozott
nyomásgyakorló csoport, amely a NATO európai terjeszkedését támogatja és tartja
fenn) azt mondta, hogy Washington célba vehetné a Fekete-tengeri Flottát vagy
megsemmisíthetné a krími orosz támaszpontokat.
Élőhalottak egy szuperhatalom élén
1984-ben Konsztantyin Csernyenko, egy 72 éves pártmunkás és Leonyid Brezsnyev
apparátusának korábbi vezetője, aki végstádiumú tüdőtágulásban szenvedett, lett a
Szovjetunió vezetője. A mai események iróniája, hogy az egyik ukrán származású ukrán
volt, a másik pedig orosz származású ukrán etnikumú.
"Egy nagyhatalom vezetőjéről kiderült, hogy nemcsak fizikailag gyenge, hanem
súlyosan beteg, valójában fogyatékos ember" - írta egyik könyvében utódja, Mihail
Gorbacsov.
Anatolij Csernyajev, aki akkoriban a Központi Bizottság Nemzetközi Osztályának helyettes
vezetője volt, felidézte, hogy amikor Csernenkónak a spanyol királlyal kellett volna
találkoznia, az asszisztensei kis papírkártyákon készítették elő beszédének darabjait.
"De Csernyenko még egy papírlapot sem tudott elolvasni, dadogott, semmit sem értett
abból, amit olvasott".
Négy évvel a Szovjetunióban való hatalomra kerülése előtt, az afganisztáni szovjet
beavatkozás miatt megnövekedett hidegháborús feszültségek közepette, az óceánon túl
Jimmy Carter amerikai elnök aláírta a hírhedt 59. számú irányelvet (pD-59), a
"Nukleáris fegyverek alkalmazásának politikáját", amelynek célja az volt, hogy az
amerikai vezetők nagyobb rugalmasságot kapjanak egy nukleáris háború
megtervezésében és végrehajtásában.
A "szigorúan titkos" tartalmának kiszivárgása miatt azonban a New York Times és a
Washington Post címlapsztorikat írt, amelyek aztán széles körben félelmet keltettek az
irányelv következményei és az ellenőrizetlen nukleáris konfliktus tekintetében.
A dokumentum feltételezte a fejlett technológia alkalmazását a szovjet nukleáris
létesítmények felderítésére, többek között Kelet-Európában és Észak-Koreában.
Az amerikaiak azt tervezték, hogy precíziós csapásokat mérnek ezekre a
létesítményekre, és miután a lehető leggyorsabban adatokat kapnak az okozott
károkról, szükség esetén újra lecsapnak.