volna hagyni, hogy egy ilyen apróság elrontsa a hazatérésemet. – Kicsit összeráncolta
a homlokát.
Anne elszontyolodott.- Ó, drágám, remélem, nem rontotta el!
- Nem, nem, dehogyis! – felelte Grace. – Nem egészen értem, de egy kicsit se
számít. - Hát, én meg tudom magyarázni – mondta neki Anne.
- A levegőben lehet valami, gondolom.
- A levegőben? – kérdezte Anne.
- Hát mi más magyarázat lenne rá? Éveken át tökéletesen megtartotta a színét ez
az anyag, és most meg, puff, így megfakul pár hét alatt.
George bejött egy harmatos ónkancsóval. - Na, akkor maradtok egy gyors italra, ugye? Anne és én mohón, hálásan, szótlanul
elvettük a poharat. - Jött ma egy új Szép otthon , szívem – mondta George.
Grace megvonta a vállát. - Úgyis csak ugyanaz van mindegyikben. – Felemelte a poharát. – A szép napokra,
és nagyon köszönöm, drágáim, a rózsákat.
(1951)
M. Nagy Miklós fordítása