törvénnyel magyarázható. Szinte mindnyájan hallhattuk otthoni rádiókészülékeinken
a „Barnhouse-sugárzásból” fakadó vételi zörejeket. A sugárzásokat befolyásolják a
napfoltok és az ionoszféra változásai.
Kétségtelen azonban, hogy néhány alapvető vonásukban eltérnek a közönséges
rádióhullámoktól. A hullámok teljes energiáját összpontosítani lehet a professzor által
megválasztott tetszőleges pontra, miközben az energia a távolsággal sem csökken.
Mint fegyver a dynamopszichicizmus döntően felülmúlja a biológiai vagy a nukleáris
hadviselést. Azon túl, hogy használata nem kerül pénzbe, a professzor arra is képes,
hogy kiválassza magának a kulcsfontosságú személyiségeket vagy objektumokat, és
a nemzetközi erőegyensúly fenntartásához sem kell egész népeket lemészárolnia.
Amint Honus Barker tábornok is kijelentette a Katonai Ügyek Bizottsága előtt:
„Mindaddig nincs védelem a Barnhouse-effektussal szemben, amíg a professzort meg
nem találjuk." A sugarak zavarására és feltartóztatására sem volt lehetőség. Slezak
elnök is megtakaríthatta volna Barnhouse-biztos bunkerének fantasztikus :költségeit.
Annak ellenére, hogy három és fél méternyi ólompáncél vette körül, a sugár odabent
kétszer is a padlóra küldte.
Felvetették, hogy a professzorral azonos dynamopszichikájú személyek védőernyőt
vonhatnának a lakosság fölé. Warren Foust szenátor a feladat megvalósításához
szükséges pénzalapokat követelve fennkölt kinyilatkoztatást tett: „Azé a Föld, akié a
Barnhouse-effektus."
Kropotnyik főtitkár is ugyanígy vélekedett, ezzel megkezdődött a költséges
fegyverkezési verseny legújabb fejezete.
A hajszának ez a szakasza legalább nem nélkülözi a vicces elemeket. A kormányok
úgy ajnározzák a világ legjobb szerencsejátékosait, mint valaha az atomfizikusokat.
Néhány százra tehető a világon a dynamopszichikus adottságokkal rendelkező
egyének száma, magamat is beleértve. Ám a professzor technikájának ismerete
nélkül az ilyen személy legfeljebb a kaszinó kockázóasztala fölött basáskodhat. S ha
ismernék is a titkot, alighanem tíz évükbe tellene, míg veszélyes fegyverré
fejlődhetnének. Addig tartott a professzornak is. Aki a Barnhouse-effektus birtokában
van, az maga Barnhouse, és ez még egy darabig így is marad.
Közkeletű nézet, hogy a Barnhouse-korszak másfél évvel ezelőtt a Lángész-akció
napján kezdődött. A dynamopszichicizmus ekkor tett szert politikai jelentőségre.
Valójában 1942 májusában fedezték fel az effektust, röviddel azután, hogy a
professzor visszautasított egy katonai megbízatást, és bevonult a tüzérséghez,
közkatonának. Csakúgy, mint a röntgensugár vagy a vulkanizált gumi esetében, a
dynamopszichicizmus felfedezése is a véletlennek köszönhető.
Laktanyabeli társai időről időre odaszóltak Barnhouse közlegénynek, vegyen részt a
szerencsejátékokban. Mivel fogalma sem volt, hogyan kell játszani, rendszerint
kimentette magát. Egyik este azonban merő udvariasságból beszállt egy
kockapartiba. Borzalmasan, vagy ha úgy tetszik, gyönyörűségesen játszott. Attól
függ, ki hogyan vélekedik a világ mai rendjéről.
- Lökj egy hetest, Apó – mondta neki valaki.
„Apó” úgy is tett – méghozzá tízszer egymásután. Kifosztotta a laktanyát.
Visszatelepedett az ágyára, és mint valami feladványt, egy mosodacédula hátán
kiszámította hőstettének matematikai valószínűségét. Az eredmény: a sikeres sorozat