Kurt Vonnegut - Isten hozott a majomhazban

(BlackTrush) #1

dolga lesz még.



  • Magának hetilapja volt valamikor, ugye, Mr. Flammer?
    Flammer felnevetett.

  • Naiv, idealista fiatalkoromban, Potter, reklámfelületeket adtam el
    csemegeboltoknak, pletykákat gyűjtöttem, szedtem, tördeltem és vezércikkeket
    írtam, amikkel, szentséges istenem, meg akartam váltani a világot.


David elragadtatott képpel mosolygott.


  • Micsoda cirkusz, he?

  • Cirkusz? – kérdezte Flammer. – Inkább diliház. Jó módszer, hogy gyorsan
    felnőjön az ember. Körülbelül hat hónap alatt rájöttem, hogy bagóért gyilkolom
    magam, hogy egy ilyen kiscsávó még egy három utcából álló falut se bírna
    megváltani, meg hogy a világ különben sem ér annyit, hogy megváltsák. Úgyhogy
    elkezdtem keresni magam. Eladtam az újságot egy láncnak, lejöttem ide, és itt
    vagyok.


Csörögni kezdett a telefon.


  • Igen? – szólt bele Flammer szívélyesen. – Prrropaganda. – Arcáról lehervadt a
    jóindulatú mosoly. – Nem. Maga viccel, igaz? Hol? Komolyan... ez nem valami vicc?
    Rendben, rendben. Uramisten! Pont most kellett ennek történnie. Senkim nincs itt, én
    meg nem tudok elmenni az átkozott cserkészek miatt. – Letette. – Potter, itt van az
    első feladata. Egy szarvas mászkál szabadon a kombinát területén!

  • Szarvas?

  • Nem tudom, hogy jutott be, de bent van. Egy szerelő elment, hogy megjavítsa az
    ivókutat a 217. épülettel szemben lévő szoftball-pálya mellett, és fölriasztott egy
    szarvast a tribün alól. Most sarokba szorították a fémlabornál. – Felállt, és az asztalra
    csapott. – Halálos! Ez a sztori be fogja járni az országot, Potter. Zabálni fogják.
    Címoldalra kerül! És Al Tappin-nak pont most kellett elmennie az ashtabulai
    kombinátba, hogy fotókat készítsen egy viszkozitásmérőről, amit ott agyaltak ki! Na
    jó... felhívok egy bérfotóst a városból, Potter, és megmondom neki, hogy a
    fémlabornál fog találkozni magával. Maga megcsinálja a sztorit, és ügyel rá, hogy a
    fotós jó képeket készítsen. Oké?


Kivezette Davidet a folyosóra.


  • Csak menjen vissza arra, amerről jött, de aztán ne jobbra, hanem balra forduljon
    a szakaszos lóerőmotoroknál, vágjon át a hidraulikus tervezésen, szálljon fel a
    tizenegyes buszra a kilences úton, és az egyenesen odaviszi. Miután megvan a sztori
    meg a képek, engedélyeztetjük a jogi osztállyal, az üzem biztonsági parancsnokával,
    a saját főnökünkkel, és aztán lőjük is kifele. Na indulás! Az a szarvas nincs rajta a
    fizetési listán... nem fogja megvárni magát. Ma munkába áll, holnap meg már ott lesz
    a tudósítása minden címoldalon az országban, már ha jóvá tudjuk hagyatni. A
    fényképészt, akivel találkozni fog, McGarveynek hívják. Világos? Ez a nagy pillanat az
    életében, Potter. Mindannyian figyelni fogjuk. – Becsukta az ajtót David mögött.
    David azon kapta magát, hogy trappol végig a folyosón, le a lépcsőn, ki egy utcára,
    és durván tolakodik el az emberek mellett, versenyt futva az idővel. Sokan
    megfordultak, és csodálattal néztek a céltudatos fiatalember után.


Nagy léptekkel ment és ment, s agyában kavarogtak az információk: Flammer, 31.
épület; szarvas, fémlabor; fényképész. Al Tappin. Nem. Al Tappin Ashtabulában van.
Flenny, a bérfotós. Nem. McCammer. Nem. McCammer a felügyelő. Ötvenhat százalék
cserkész. Szarvas a viszkozitásmérő labor mellett. Nem. A viszkozitásmérő

Free download pdf