- Sosem hallgatok egy nőre, amíg a tabletta hatása tart – acsargott Billy. Szóval ez
jár a fejében; legalább nyolc óra hosszat rabságban akarja tartani. Hisz a tabletta
hatása addig tart. - Elég ostoba szabály.
- A nő addig nem nő, amíg a tabletta hatása el nem múlik.
- Szóval úgy bánik egy nővel, mintha nem is ember lenne, hanem élettelen tárgy.
- Hála a tablettának – mondta Billy.
Hyannis alatt, amelyet négyszázezer lélek, azaz négyszázezer húsos magocska
lakott, mintegy százharminc kilométernyi szennyvízcsatorna húzódott. Nancy
hamarosan elvesztette lenn az időérzékét. Amikor Billy közölte, hogy megérkeztek,
úgy érezte, egy év telt el azóta, hogy elindultak.
Belecsípett a combjába, hogy e hátborzongató érzést ellenőrizze, s megnézze, teste
kémiai órája mit mutat. Még érzéketlen volt.
Billy ráparancsolt, hogy másszon fel a nedves falba erősített vaslétrán. Fölülről
sápkóros fény hullott be a kör alakú nyisson. Ez holdvilágnak bizonyult, egy hatalmas,
sokszögű műanyag kupolán szűrődött át. Nancynek nem kellett föltennie az elraboltak
hagyományos kérdését, hogy: „Hol vagyok?” – a Cape Codon csak egy ilyen kupola
volt: Hyannis Portban, s az ősi Kennedy-birtokot födte.
Múzeum céljára szolgált; azt mutatta be, milyen életet éltek a régi, dinamikusabb
időkben. A múzeum zárva volt, csak nyáron nyitották meg a látogatók előtt.
A csatornanyílás, amelyen Nancy és Billy kimászott, nagy, zöld betonfelületre
vezetett. A zöld beton azt mutatta, hol volt a Kennedyk kertje. A zöld betonkertben, az
ősi faházakkal szemben annak a tizennégy Kennedynek a szobra állt, aki az Egyesült
Államok vagy a világ elnöke volt. A szobrok rögbit játszottak.
A világ elnöke Nancy elrablásának idején történetesen épp egy
ex-Öngyi-kisasszony volt, Kennedy-„mama”. Az ő szobra sosem száll be a sajátos
rögbimeccsbe, az biztos. Mert bár a neve szerint kétségkívül az, mégsem volt amolyan
igazi Kennedy. Nem volt stílusa, általában közönségesnek vélték. A dolgozószobája
falán fölirat hirdette:
NE LÉGY HÜLYE, HOGY DOLGOZZ, ITT AKKOR IS JÓL ÉRZED MAGAD!
Egy másik:INKÁBB TÖRD A FEJED!
A harmadik:EGYSZER MAJD CSAK MINDEN
MEGOLDÓDIK!
A Tádzs Mahalban volt a dolgozószobája.