A szomszéd lakás
(Next Door)A régi házat két lakásra osztotta egy vékony fal, amely megbízható
hangminőséggel közvetítette a zajokat mindkét oldalról. Az északi oldalon Leonardék
laktak. A délin Hargerék.
Leonardék – férj, feleség és egy nyolcéves fiú – most költöztek be. És, tekintettel a
falra, fojtott hangon beszéltek egymással, miközben kedvesen arról vitatkoztak, hogy
Paul elég idős-e ahhoz, hogy egyedül hagyják estére.
- Cssssss! – mondta Paul apja.
- Kiabáltam? – kérdezte az anya. – Teljesen normális hangon beszéltem.
- Ha én hallom, amikor Harger kihúz egy dugót, akkor ő is biztosan hall
téged – válaszolta az apa. - Semmi olyat nem mondtam, amit szégyellnem kellene, ha meghallja
valaki – állította Mrs. Leonard. - Babának nevezted Pault – mondta Mr. Leonard. – Ez biztosan bosszantja Pault...
és engem is bosszant. - Azt csak úgy mondja az ember – felelte Mrs. Leonard.
- De többet nem szabad ilyeneket mondanunk – folytatta Mr. Leonard. – És nem is
szabad úgy kezelnünk többé, mint egy babát. Ma estétől. Egyszerűen csak kezet
fogunk vele, kisétálunk, és elmegyünk a moziba. – Paulhoz fordult. – Nem félsz,
ugye? - Elleszek – válaszolta Paul. Nagyon magas volt a korához képest, és hozzá
vékony, és volt benne valami puha, álmatag, sugárzó kedvesség, amit az édesanyjától
örökölt. – Minden rendben lesz. - Na még szép, a mindenségit neki! – harsogta az apja, és megveregette fia
hátát. – Egy kaland lesz. - Jobban örülnék ennek a kalandnak, ha szereznénk egy pótmamát: – mondta az
anyja. - Ha ez elrontja neked a mozit – javasolta az apa – , akkor vigyük magunkkal!
Mrs. Leonard meghökkent. - Ó, de hát ez nem gyereknek való film.
- Nekem mindegy – mondta Paul kedvesen. Hogy miért nem akarják, hogy
megnézzen bizonyos filmeket, bizonyos magazinokat, bizonyos tévéműsorokat,
rejtély volt számára, amit tiszteletben tartott... sőt izgalmasnak talált. - Nem fog belehalni, ha megnézi – vélekedett az apja.
- Tudod , hogy miről szól – így Mrs. Leonard.
- Miért, miről szól? – kérdezte meg Paul ártatlanul.
Mrs. Leonard a férjére nézett segítségért, de ezúttal hiába. - Egy lányról, aki bután választja meg a barátait – felelte.
- Ó – mondta Paul. – Ez nem hangzik olyan nagyon érdekesnek.