Az amerikai álláspont szerint Ukrajnának „tartozik és megilleti az összes területük a
nemzetközi határaikon belül”, ami a Krímet is jelenti – tette hozzá Nuland.
A Szovjetunió által 1954-ben Ukrajnához csatolt Krím 2014 márciusában szavazott az
Oroszországgal történő újraegyesülésről, amely a kijevi erőszakos puccs után történt,
amelyet Nuland egy elhíresült telefonbeszélgetés lehallgatása szerint végig irányított.
„Ukrajna nem lesz biztonságban, hacsak a Krím – minimum, minimum – nem lesz
demilitarizálva” – hangsúlyozta Nuland csütörtökön, azt állítva, hogy Moszkva katonai
bázissá alakította a félszigetet, parancsnoki állásokkal, logisztikai raktárakkal és
repülőterekkel „iráni drónok” számára.
„퐄퐙퐄퐊 퐋퐄퐆퐈퐓퐈퐌 퐂É퐋퐏퐎퐍퐓퐎퐊, 퐔퐊퐑퐀퐉퐍퐀 퐂퐒퐀퐏Á퐒퐓 퐌É퐑 퐑Á퐉퐔퐊 É퐒 퐌퐈 퐄퐙퐓 퐓Á퐌퐎퐆퐀퐓퐉퐔퐊”
- mondta
A hét elején a Politico két névtelenül nyilatkozó tisztviselőt idézve arra utalt, hogy Nuland
főnöke, Antony Blinken külügyminiszter elismerte, hogy az USA „nem bátorítja” aktívan
Ukrajnát a Krím elfoglalására, és hogy a félszigeten tett bármilyen lépés „kizárólag Kijev
döntése” lenne.
Nuland azonban Carnegie-nek azt mondta, hogy Washington és Kijev harctéri célkitűzései
átfedik egymást „abból a szempontból, hogy az ukránok mit akarnak tenni a harctéren, és mi
mit teszünk lehetővé számukra, hogy ezt tervezzék”.
Arra a kérdésre, hogy hogyan látja a konfliktus végét, Nuland azt mondta, hogy a Nyugat
„soha nem bízhat abban, hogy amíg Vlagyimir Putyin vagy valaki hozzá hasonló van
hatalmon, addig ennek valóban vége”.
Még ha a harcok Ukrajna feltételei szerint érnek is véget, „hosszú távú tervnek kell lennie”
Ukrajna hadseregének kiépítésére, mint elrettentő eszközre. Azt is előnyben
részesítette, ha az oroszok megdönthetik kormányukat a Nyugat által kínált „jobb
jövőért”.
Az Egyesült Államok csak az elmúlt évben több mint 100 milliárd dollár katonai segélyt
folyósított Ukrajnának, de Washington hivatalosan kitart amellett, hogy nem részese a
konfliktusnak. (Ford. Orosz Hírek)
Szerkesztette: VilagHelyzete