Nagyságrendileg 220 millió forint bankjegy volt forgalomban; 5%-os átlagos kamatot
feltételezve, ez évi 10 millió forint nagyságrendű kamatnyereséget eredményezett.
Az ONB, ha akarta volna, sem tudta volna átváltani a papírpénzeket ezüstre, mivel közel
hétszer annyi bankjegy volt forgalomban, mint amennyi ezüsttartalék: 220 millió forint
bankjegy 30 millió forint ezüstkészlettel szemben. A Magyarországon forgalomban lévő
bankjegyek átváltása teljesen kiürítette volna a bécsi bank ezüstraktárait.
Mielőtt azonban Magyarország az ONB-bankjegyek ezüstre történő beválthatóságát
tesztelhette volna, a bécsi jegybank már 1848 márciusától nem bocsátott a bankfiókok
rendelkezésére elegendő ezüstöt, majd májustól pedig hivatalosan is megszüntette a
konvertibilitást. Kossuth számára hamar világossá vált, hogy az ONB-nél lévő nemesfém-
fedezet elzárva marad Magyarországtól és más megoldást kell keresnie.
A kormány pénzkibocsátási terveit nehezítette, hogy az állam kezdetben nem rendelkezett a
pénznyomtatáshoz szükséges eszközökkel. Ezért Kossuth kénytelen volt egy már
meglévő magyarországi bankot, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot felkérni az
önálló pénz megteremtésére.
Egy fontos VilagHelyzete cikk: KÖTELEZŐ TUDÁS
Miért fordult véres szabadságharcba Március 15 - Rothschildok és pénzkibocsátás
Kossuth Lajos szerződést kötött a bankkal. A szerződés értelmében Kossuth 5 millió
forintnyi nemesfémet gyűjt össze közadományozásból, amelyet a banknál helyez el. A bank
összesen két és félszer ennyi, 12,5 millió forintnyi bankjegyet nyomtat. A bank a teljes
összegből 5 millió forintot ingyen, 4 millió forintot kamat ellenében a kormány számára
rendelkezésre bocsát, 2,5 millió forintot hazai vállalkozások számára kölcsönöz ki, 1 millió
forintot pedig megtart saját magának.
Amennyiben a közadakozásból kevesebb gyűlik össze, úgy a kibocsátandó bankjegyek
mennyiségét arányosan csökkentik, megtartva a 40%-os fedezeti arányt. A
közadományozásból végül jelentős, de a vártnál alacsonyabb összeg; közel 2 millió forintnyi
nemesfém állt rendelkezésre.
1848 nyarán világossá vált, hogy a forradalom vívmányait nem lehet békés úton
megtartani, a bécsi udvar vissza kívánja állítani teljhatalmát Magyarországon és az
országot katonai támadás fenyegeti. Kossuthnak azonnal nagyobb összegű pénzre volt
szüksége, hogy elkezdhesse a katonai felkészülést.
Kossuth Lajos átvágta a gordiuszi csomót, megtalálta a módját, hogy hogyan
teremtsen pénzt a magánbankoktól függetlenül, ingyen. Egyszerűen az állam
papírpénzt teremtett a semmiből és kinevezte azt az ország hivatalos pénzének. Ezek
voltak az úgynevezett Kossuth-bankók.
A Kossuth-bankókat összesen közel 60 millió forint mennyiségben bocsátották ki. Ez
az összeg kevesebb, mint a Monarchiában lévő teljes pénzmennyiség harmada, így ez a
mennyiség nagyságrendileg összhangban lehetett Magyarország akkori gazdaságának
pénzigényével. Ha a szabadságharc győzelemmel zárul, akkor a Kossuth-bankók minden
bizonnyal értékálló, a hazai pénzforgalmat kielégítő fizetőeszközök maradhattak volna.