Judith Lewis Herman - Trauma és gyogyulas

(BlackTrush) #1

indulatáttételt mutatnak. A bántalmazóval leélt hosszú idő az áldozat kapcsolati stílusát is jelentősen
megváltoztatta, úgyhogy az ilyen páciens már nemcsak az ismételt bántalmazástól fél, hanem
mintha képtelen lenne az Önvédelemre, vagy maga keresné az áldozatszerepet. Az uralom és az
önalávetés dinamikáját minden későbbi kapcsolatában-újraélt, beleértve a terápiás kapcsolatot is.
A krónikus traumát átélt páciensek remek érzékkel mozognak a non-verbális és a tudattalan
kommunikáció területén. Ez persze nem is túl meglepő: életük hosszú ideig arról szólt, hogy
pontosan fel kellett ismerniük fogvatartójuk mindenkori érzelmi és kognitív állapotát, e
képességüket pedig a terápiás kapcsolatba is behozzák. Kernberg a borderline páciensek
„kísérteties" képességéről tesz említést, amellyel a terapeuta jelzéseit veszik, és annak érzékeny
pontjaira reagálnak.^17 Emmanuel Tanay a holofcauszt-túlélők „érzékenységét és intenzív
észlelőképességét" említi, hozzátéve, hogy „ezek a páciensek a terapeuta figyelmének legapróbb
ingadozását is rögtön észreveszik, és kóros hiperérzékenységgel reagálnak rá".^18
170
A páciens részletesen elemzi a terapeuta minden egyes szavát és gesztusát, ezzel próbálván
megvédeni magát a várt ellenséges reakcióktól. Mivel egyáltalán nem bízik a terapeuta
jóindulatában, kitartóan félreértelmezi annak motivációját és reakcióit. Elképzelhető, hogy a
terapeuta végül rá egyáltalán nem jellemző módon fog reagálni a páciens ellenséges elképzeléseire.
Ahogy a terapeuta egyre inkább az uralkodás és Önalávetés dinamikájának hatása alá kerül,
akaratlanul is újrajátszhatja az eredeti bántalmazó kapcsolat egyes aspektusait Ezt a dinamikát,
amelyet a legalaposabban eddig a borderline pácienseknél tanulmányoztak, a páciens „projektív
identifikációs" védekezési stílusának szokták tulajdonítani. Ezekben az interakciókban az elkövető
ámyékszereplöként ismét jelen van. Amennyiben az eredeti trauma ismert, a terapeuta nemegyszer
döbbenetes hasonlóságot fedezhet fel az eredeti trauma és annak terápiás újrajátszása között. Frank
Putnam hasonló jelenséget írt le egy multiplex személyiségű páciensnél: „A pácienst gyerekkorában
apja számos alkalommal lekötözte és fellációra kényszerítette. Legutóbbi kórházi kezelése alatt erős
szuicid és anorexiás tüneteket mutatott. A személyzet egy orron át bevezetett cső segítségével
próbálta táplálni, ám a páciens mindig kihúzta a csövet. Végül aztán a személyzet tagjai úgy vélték,
kénytelenek kezét-lábát megkötözni. A páciens ekkor az ágyához kötözve feküdt, egy torkába
erőszakolt csővel - és mindez az élete megmentése érdekében. Amikor a kórházi alkalmazottak
figyelmét felhívták e »terápiás beavatkozása és az egykori bántalmazás közötti hasonlóságra, végre
meg lehetett szüntetni a kény-szertáplálást."^19
Az eredeti bántalmazó kapcsolat terápián belüli újrajátszása legnyilvánvalóbban a hosszantartó
gyerekkori szexuális bántalmazás túlélőinek szexualizált indulatáttételeiben figyelhető meg. A
páciens úgy vélheti, hogy egy másik ember szemében - és főleg egy hatalommal bíró ember
szemében - neki csak szexuális tárgyként lehet értéke. Az alábbi esetben például a terapeuta egy
incesztustúlélővel folytatott hosszú, sikeres terápia legutolsó üléséről számol be. A páciensnél a
kezelést megelőzően borderline személyiségzavart diagnosztizáltak. „Addigra már úgy érezte,
mintha a felnőtt lányom lenne, de mégis az volt az érzése, hogy ha nem feküdt le velem, az talán
azért van, mert ő nem elég szexis. Az utolsó ülésen megkérdezte, vajon tudni fogom-e, mennyire
hálás, ha egyszerűen
csak szóban köszöni meg. Végül az ajtóban aztán rájött, hogy talán elég, ha csak ennyit mond:
»Köszönöm«. Ez a pillanat hét évvel az első találkozásunk után jött el."^20
A páciensek néha egészen konkrétan jelezhetik a szexuális kapcsolatra való igényüket. Néhány
páciens egyenesen követelheti az ilyen jellegű kapcsolatot, mivel úgy érzi, ez az egyetlen dolog,
amely bebizonyítaná számára, hogy a terapeuta törődik vele. Ugyanakkor e páciensek maguk is
rettegnek a szexuális kapcsolat terápián belül történő új rájátszásától. Egy ilyen új rájátszás csak
még jobban megerősíti a túlélőt abban a hitében, hogy minden emberi kapcsolat a velejéig romlott.

Free download pdf