elfogadása többnek tűnik annál, mint amit bármely ember el tud viselni. A túlélő igazmondással
kapcsolatos ambivalenciája a traumatörténet egymásnak ellentmondó terápiás megközelítéseiben is
jól tükröződik. Janet például hisztérikus páciensekkel foglalkozva többször próbálta kitörölni a
traumás emlékeket, illetve hipnózissal megváltoztatni tartalmukat.^11
Ugyanez történt háborús veteránok korai „lereagáló" kezelésekor is, amikor a pácienseket
lényegében a traumás emlékektől próbálták megszabadítani. A segítséget kérő traumatúlélők között
is sokan vannak, akik kimondatlanul is ilyen katartikus vagy ördögűzés-jellegű élményről
fantáziálnak.
A varázslatos átalakulás és a trauma ördögének kiűzése utáni vágy nagyon is érthető mind a
páciens, mind a terapeuta részéről. A pszichoterápia azonban nem szabadít meg a traumától. A
traumatörténet elmesélésének célja nem a kiűzés, hanem az integrálás. Igaz, a rekonstrukció
folyamata során a traumatörténet átalakul, ám csakis abban az értelemben, hogy jelenlevőbbé és
valóságosabbá válik. A terápiás munka alaptétele az igazmondás gyógyító erejébe vetett hit.
Az elmondás során a trauma története tanúságtétellé válik. Inger Agger és Sorén Jensen politikai
üldöztetés elől menekült túlélőkkel végzett munkájukban a tanúságtétel egyetemességét a gyógyulás
rituáléjaként említik. A tanúságtételnek két oldala van: egyrészt egy gyónási és spirituális
vonatkozású magánvetülete, másrészt egy politikai és büntetőjogi vonatkozású nyilvános vetülete.
A tanúságtétel kifejezés használata mindkét jelentést magában foglalja; új és tágabb dimenzióba
helyezi a páciens egyéni élményeit^13 Richárd Mollica az átalakított traumatörténetet egyszerűen „új
történetként" említi, amely „már nem a szégyenről és a megaláztatásról", hanem „az emberi
méltóságról és erényről szól". Történetük elmesélésén keresztül menekült páciensei „visszanyerik
elveszített világukat"^14.
217
A traumás emlék átalakítása
A traumatörténet átalakításának terápiás technikái egymástól függetlenül alakultak ki, a
traumatizált emberek különböző populációi szerint. Ezek közül két igen fejlett technika a
„közvetlen kitevés" vagy más néven „elárasztás", amelyet háborús veteránok kezelésénél
alkalmaznak, illetve a formális „tanúságtétel" (testimony), amelyet kínzások túlélőinél szoktak
használni.
Az elárasztásos módszer annak az intenzív programnak a része, amelyet a Veteránügyi Központ a
poszt traumás stressz zavar kezelésére dolgozott ki. Az elárasztás viselkedésterápiás módszer,
amelynek célja, hogy a páciens legyőzze magában a traumatikus esemény keltette rettegést. Ezt úgy
érik el, hogy a pácienst irányított körülmények között újra kiteszik AZ eredeti traumatikus ingernek.
A felkészülési szakaszban a páciensnek megtanítják, hogyan kezelheti szorongását relaxációs
technikákkal és megnyugtató képek felidézésével.
219
Ezután a páciens a terapeutával közösen összeállít egy írott „forgatókönyvet", amelyben részletesen
kifejtik a traumatikus esemény menetét. A forgatókönyv négy elemet tartalmaz kontextust,
tényeket, érzelmeket és jelentést. Amennyiben több traumatikus eseményről van szó, mindegyikről
külön forgatókönyv készül. A forgatókönyvek elkészítése után a páciens összeállítja az elárasztásos
üléseken bemutatandó részletek sorrendjét, a legkönnyebbtől a legnehezebb felé haladva. Az
elárasztásos ülésen a páciens jelen időben, hangosan elbeszéli az adott forgatókönyvet a
blacktrush
(BlackTrush)
#1