visszaadta kitüntetéseit, és a legszélesebb nyilvánosság előtt számolt be háborús bűntetteiről.
Jelenlétük komoly erkölcsi hitelt nyújtott az egyre erősödő háborúellenes mozgalomnak. „Ezek a
katonák - írja Lifton - megkérdőjelezték az emberek elképzeléseit a szocializált harcosról és a
háború intézményéről, és leleplezték hazájuk hazugságait az igazságos háborúról."^62
42
A háborút ellenző veteránok megszervezték első úgynevezett „/-a-csoportjaikat". E bensőséges
csoportos találkozókon a frontról hazatért katonák más, Vietnamot megjárt társaik körében
felelevenítették és újraélték a háború traumatikus élményeit. A csoportokba együttérző
pszichiátereket is meghívtak, hogy szakmai tudásukkal segítsék a találkozók lefolyását. Shatan
később így magyarázta, hogy miért a hagyományos pszichiátria keretein kívül kerestek
szaksegítséget: „Sokuknak »fájt«, ahogy ők fogalmazták, de mégsem akartak a Veteránügyi
Központhoz fordulni. [,.-.] Valami olyasmire volt szükségük, ami az Ő felségterületükön történt,
amit ők irányíthattak.**^63
A rap-csoportoknak kettős célja volt. Egyrészt megnyugvást hoztak az egyes pszichés traumát
elszenvedett veteránok számára, másrészt tudatosabbá tették a háború pusztító hatásait. A csoportok
tanúvallomásai a háború által okozott maradandó pszichés sérülésekre irányították a közfigyelmet.
A veteránok nem hagyták, hogy megfeledkezzenek róluk. Mi több, azt sem hagyták, hogy
megbélyegezzék őket. Ragaszkodtak fájdalmuk jogosságához és méltóságához. Michael Norman
tengerészveterán így beszél erről:
A családunk és a barátaink egyszerűen nem értették, mitől vagyunk olyan dühösek. Miért sírtok?
Miért ez a hatalmas szomorúság és elégedetlenség? Apáink és nagyapáink is mind elmentek a
háborúba, lerótták a haza iránti kötelességüket, utána pedig hazajöttek, és élték tovább az életüket.
Mitől más a ti generációtok? Pedig ha az ember jobban megnézi, a mi generációnk sem más. Nincs
közöttünk különbség. Amikor a ,jó háborúk" régi katonáit előrángatjuk a mítoszok és az
érzelgősség függönye mögül, és kivisszük őket a napfényre, mintha ők is parázslanának a haragtól
és az elidegenedéstől. [...] Úgyhogy dühösek voltunk, ősi, atavisztikus düh égett bennünk. Dühösek
voltunk, pont úgy, ahogyan dühös volt előttünk minden civilizált ember, akit azért küldtek csatába,
hogy az erény nevében gyilkoljon.^64
Az 1970-es évek közepére több száz informális rap-csoport szerveződött, az évtized végére pedig a
veteránok által alapított civil szervezetek politikai nyomására kormányrendelet született az
Operaiion Ouíreach elnevezésű programról, amelynek keretén belül a Veteránügyi Központ
(Veterans' Ádministration) közvetítésével a Vietnamot megjárt katonák pszichés szakellátáshoz
juthattak. Több mint száz kapcsolatfelvevő központ (outreach center) jött létre, ahol Vietnamból
hazatért katonákat alkalmaztak, és önsegítő, valamint „kortárs tanácsadó" (peer-counselingf
szolgáltatást nyújtottak a hozzájuk fordulóknak. A veteránok kitartó szervezkedése a módszeres
pszichiátriai kutatásoknak is nagy lendületet adott A vietnami háború utáni években a Veteránügyi
Központ több széles körű kutatásra is megbízást adott, amelyek azt vizsgálták, hogy a háborús
élmények milyen hatást gyakorolnak a frontról hazatért katonák életére Vietnam Örökségéről
ötkötetes tanulmány jelent meg, amely felvázolta a poszttraumás stressz zavart, és minden kétséget
kizáróan kimutatta a poszttraumás stressz zavar és a harcban való részvétel közvetlen kapcsolatát^65
A háborúellenes mozgalom erkölcsi legitimitása és a hiteltelenné vált háborúban elszenvedett
vereség egész nemzetre kiható tragédiája ahhoz a felismeréshez vezetett, hogy a pszichés trauma a
háborúk elkerülhetetlen, maradandó öröksége. 1980-ban a tudományos pszichológia történetében
először a pszichés trauma jellegzetes tünetegyüttese „valódi" diagnózissá vált Az Amerikai
Pszichiátriai Társaság ebben az évben „poszttraumás stressz zavar" (post-traumatic stress disorder)
néven új kategóriát vett fel a mentális rendellenességeket felsoroló hivatalos kézikönyvébe, a DSM-
be.^64 A zavar klinikai jellemzői megegyeztek a Kardiner által negyven évvel korábban leírt traumás
blacktrush
(BlackTrush)
#1