önvigasztalás képességét úgy, hogy sehol sincs körülötte megnyugvás. Olyan környezetben kell
kezdeményezőkészségét kialakítania, amely azt követeli tőle, hogy akaratát teljes mértékben a
bántalmazó akaratának vesse alá. S végezetül, intimitásképességét egy olyan közegben kell
kialakítania, amelyben minden intim kapcsolat romlott, identitását pedig egy olyan közegben, amely
szajhaként vagy rabszolgaként kezeli.
Nem kevésbé nehéz a bántalmazott gyerek előtt álló egzisztenciális feladat sem. Noha úgy érzékeli,
hogy magára hagyták egy kegyelmet nem ismerő hatalommal szemben, mégis meg kell találnia a
módját, hogyan őrizheti meg a reményt és az élet értelmének hitét. Ha ezt nem teszi, csak a teljes
kétségbeesés maradna számára, amit egyetlen gyerek sem képes elviselni. Hogy megőrizze szüleibe
vetett hitét, el kell vetnie a legelső és legkézenfekvőbb következtetést, hogy valami rettentően nincs
rendben velük. Bármire képes, hogy sorsára olyan magyarázatot alkosson, amely minden hibáztatás
és felelősség alól felmenti szüleit
A bántalmazott gyerek egész pszichés alkalmazkodása annak az alapul vető célnak rendelődik alá,
hogy még akkor is megőrizze szülei iránti elsődleges kötődését, ha nap mint nap kénytelen
szembesülni gonoszságuk, tehetetlenségük vagy közönyük kézzelfogható bizonyítékaival. E cél
érdekében a gyerek a pszichés védekező mechanizmusok egész skáláját veti be. E mechanizmusok
segítségével a bántalmazást vagy kizárja a tudatából és emlékezetéből, mintha az valójában meg
sem történt volna, j vagy minimalizálja, racionalizálja és mentségeket talál rá, hogy bármi is f
történt, az nem bántalmazás volt. Mivel a gyerek az elviselhetetlen valóság elől se elmenekülni nem
tud, se változtatni nem képes rajta, a lelkében J változtatja meg azt.
A gyerek áldozatok szívesebben hiszik, hogy a bántalmazás egyáltalán nem történt meg. Ezen
vágyuk szolgálatában önmaguk előtt is próbálják eltitkolni a bántalmazás tényét. Ehhez a nyílt
tagadás, a gondolatok szándékos elfojtása és a disszociatív reakciók egész serege áll
rendelkezésükre. A kegyetlen büntetést vagy bántalmazást elszenvedett gyerekeknél művészi
szintre fejlődik az iskolás korú gyerekek transzra vagy disszociált ál-lapotokra való amúgy is erős
fogékonysága. A gyerekkori bántalmazás súlyossága és a disszociatív állapotokban való jártasság
foka közötti kapcsolatot már több kutatás is kimutatta.^11 Míg a legtöbb gyerekkorában bántalmazott
túlélő bizonyos mértékű gyakorlottságról számol be a transzállapotok használatával kapcsolatban,
közülük egyesek virtuóz disszociálókká váltak. Esetenként megtanulják, hogyan lehet figyelmen
kívül hagyni súlyos testi fájdalmaikat, emlékeiket komplex amnéziák mögé rejteni, idő-, hely- és
személyérzékelésüket megváltoztatni, és hallucinációkat vagy megszállottsági állapotokat kelteni
magukban. Ezek a tudatállapot-beli módosulások olykor szándékosak, ám gyakran automatikussá
válnak, és a személy számára is idegennek, szándéktalannak tűnnek. Két túlélő így írja le
disszociatív állapotait:
Általában úgy csináltam, hogy félrefókuszáltam a tekintetemet. Ezt úgy hívtam, hogy „ál-valóság".
Először a mélységészlelést veszítettem el: minden laposnak látszott, és hidegnek érződött. Úgy
éreztem magam, mint egy kisbaba. Ezután a testem elkezdett lebegni a levegőben, mint egy
léggömb.^12
Rendszeresen voltak rohamaim. Ilyenkor elzsibbadtam, mozgott a szám, hangokat hallottam, és úgy
éreztem, az egész testem lángban ég. Azt hittem, megszállt az ördög.^13
A korai súlyos és hosszantartó bántalmazás szélsőséges körülményei között egyes gyerekek - talán
azok, akikben eleve erősebb a transzállapotokra való fogékonyság - elkezdenek egymástól
elkülönült személyiségtöredékeket létrehozni, amelyeknek saját nevük, pszichológiai funkcióik és
rejtett emlékeik vannak. A disszociáció így már nem egyszerű védekező alkalmazkodás, hanem a
személyiségszervezödés alapvető elvévé válik. A személyiségtöredékek vagy alterek létrehozása és
a súlyos gyerekkori trauma közötti kapcsolatot számos kutatás igazolta.^14 Az alterek lehetővé teszik
a gyerek számára, hogy önerőből birkózzon meg a bántalmazással, méghozzá úgy, hogy közben
blacktrush
(BlackTrush)
#1