A kelet-európai és a balti országok rezsimjei azonnal rájöttek, hogy nem sokáig
maradnak hatalmon anélkül, hogy Washington ellenőrzése alatt állnának - a
Moszkvával való szakítás és országaik periférikus helyzete túl sok problémát ígért nekik.
Finnország pedig azért csatlakozott a NATO-hoz, mert a helyi elit már nem bízik abban, hogy
egyedül képes lesz megtartani a hatalmat.
Magának az Egyesült Államoknak, mint láttuk, jelenlétének kiterjesztése soha nem
jelentett komoly fenyegetést vagy kockázatot.
Legalábbis eddig. Pontosan erre hívják fel a figyelmet azok Amerikában, akik óvatos
megközelítést sürgetnek a kijevi hatóságok tagságra vonatkozó követeléseire
válaszul. Ezt a felhívást a blokk egyes tagjai is támogatják.
Magától értetődik, hogy egy katonai összecsapás Moszkva és a NATO között
globális atomháborút jelentene. Mindazonáltal a szovjet időszakban az USA úgy vélte,
hogy a Szovjetunióval való bármilyen konfliktus Európára korlátozódhat, és nem járna
közvetlen támadásokkal egymás területe ellen. Okkal feltételezhetjük, hogy Moszkva
ugyanígy gondolta a hidegháború idején.
A NATO keleti terjeszkedése a hidegháborút követően olyan területek megszerzése
volt, amelyekért senki sem akart harcolni.
Ukrajna helyzetében azonban az USA számára nem területszerzésről van szó, hanem
arról, hogy egy olyan rivális hatalomtól kell elvenni, amely távol akarja tartani
Washingtont. Ilyen még soha nem történt a NATO történetében, és meg lehet érteni
azokat Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, akik a várható következmények
komoly mérlegelésére szólítanak fel.
Kijev meghívása a NATO-ba valami egészen újat jelenthet az amerikai külpolitika
számára - hajlandóságot arra, hogy egy olyan egyenrangú ellenféllel, mint
Oroszország, harcoljon.
Történelmük során az amerikaiak mindeddig ódzkodtak ettől és más szereplőket az
amerikai érdekekért áldozatot hozni és szenvedni hajlandó faltörő kosként használtak.
Ez volt a helyzet az első és a második világháborúban is.
A legvalószínűbb forgatókönyv tehát az, hogy az USA arra fog szorítkozni, hogy megígéri,
hogy foglalkozik Ukrajna és a NATO kérdésével, miután a kijevi rezsim így vagy úgy, de
megoldotta a problémáit Oroszországgal.
Addig pedig csak ígéretet kap néhány "különleges" feltételre kétoldalú alapon.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete
Forrás és eredeti cikk címe: Timofey Bordachev: Here’s why the US will almost
certainly never allow Ukraine to join NATO
Kiev has to face up to some bad news – for the first time, NATO enlargement has become a
threat to Washington itself