Végtére is, a háború nemcsak Washington számára tette lehetővé, hogy
megszilárdítsa hatalmát Európa felett, fegyvereket adjon el NATO-szövetségeseinek,
és milliárdos bevételre tegyen szert, hanem a konfliktus narratíváját Kínára is
kiterjesztette.
Hosszú háborút ígérve Biden arra emlékeztette globális közönségét, hogy
„a NATO erősebb, energikusabb és igen,
egységesebb, mint valaha történelme során.
Valójában fontosabb közös jövőnk
szempontjából. Nem véletlenül történt. Nem
volt elkerülhetetlen.”https://www.reuters.com/world/europe/biden-cap-nato-summit-with-unity-plea-russia-
ukraine-war-drags- 2023 - 07 - 12/
Bizonyára Biden sikeres volt abban, hogy retorikusan kényszerítse a NATO-országokat,
hogy növeljék védelmi költségvetésüket és a szervezeteknek nyújtott
hozzájárulásaikat.
Joe Biden előrejelzései természetesen begyűrűznek országa belpolitikájába is, ahol a 2024-
es elnökválasztás kampánya kezd kibontakozni.
Ha valóban globális vezetőként mutatkozik be, az segítene neki megalapozni az
újraválasztási jogosítványait, de a szövetséget felkészíteni a hosszú háborúra nagyon
trükkös dolog.
Például, ahogy a NATO főtitkára a csúcstalálkozó előtt elmondta, a szövetség minden
tagja hivatalosan kötelezettséget vállal arra, hogy GDP-jének legalább 2 százalékát
védelemre költi. Ránézésre 2 százaléka díszesnek tűnik. Ha mélyen belenézünk, nagyon
csúszós lejtővé válik, amelyen nem minden ország hajlandó meghaladni.
Például ahhoz, hogy legalább 2 százalékot el tudjunk költeni, mindenekelőtt jelentős
ideig, azaz megszakítás nélkül stabil gazdasági növekedésre van szükség.
Ez rendkívül nehézzé vált az orosz-ukrán katonai konfliktussal szemben, amely az
Egyesült Államok NATO-bővítéséhez való ragaszkodása miatt kezdődött és amelynél
az USA gondoskodik arról, hogy ne szűnjön meg elég hamar.
Ez a konfliktus már a szövetségesek általános védelmi kiadásainak csökkenéséhez vezetett.
● Törökország például GDP-jének csaknem 1,91 százalékát költötte védelemre 2021
februárja előtt. Mára 2023-ban 1,31 százalékra csökkent.
Törökország növekedési üteme 2022-ben 5,6 százalék volt. 2023-ra a Világbank 3,2
százalékos növekedést jósol.
https://www.dailysabah.com/business/economy/world-bank-oecd-up- 2023 - growth-
forecasts-for-turkish-economy