- Baszkföldön öt párt van, amelyek a baszkok egyesülését és autonómiáját akarják
elérni Franciaországtól és Spanyolországtól.
Egyiküket, a "Batasunát" (Egység) feloszlatták, miután felkerült az EU hivatalos terrorista
szervezetek listájára, mivel kapcsolatban állt a fegyveres baszk nacionalista és
szélsőbaloldali ETA (Euskadi Ta Askatasuna) szeparatista szervezettel, amely
merényleteket és robbantásokat követett el Spanyolországban.
- Bretagne-ban a Breton Felszabadítási Front néhány évtizedes terrorista
tevékenység után (a leghíresebb epizód az 1978-as versailles-i palota elleni
robbantás volt) megszűnt létezni, de a kézjegye rendszeresen újra felbukkan.
A bretagne-i aktivisták azonban európai etnikai kisebbségnek tekintik magukat és
inkább a Párizstól való decentralizációra és a nyelvi örökségük védelmére
összpontosítanak.
1992 - ben 1774 diák részesült a helyi nyelven történő oktatásban, 2014-ben ez az arány 20
300 volt. Mégis, Bretagne a kormány számára a bajok földje lehet, ahogyan 2013-ban
a "Bonnets Rouges" (vörös sapkák) mozgalma is látszott a párizsi döntés ellen, miszerint új
adókat vetnek ki a teherautó-szállításra.
- Korzika álláspontja a legismertebb. A korzikaiak büszkesége és erőszakos
elszántsága olyannyira jellemző, hogy évtizedek óta viccek, könyvek, filmek és
a francia kormány aggodalmainak tárgya.
Az "A bandera testa mora", Franciaország leghíresebb regionális zászlaja, úgy tűnik,
önmagában egy felszabadító front szimbóluma.
Az 1914-es politikai folyóirat, az 'A Cispra' (A régi puska) szerint: "Korzika nem francia
megye. Egy nemzet, amelyet meghódítottak és újjászületik". Az aktivisták ezt a célt vagy
politikai eljárásokkal, vagy erőszakos tevékenységekkel próbálják elérni, ami a Claude
Erignac prefektus 1998-as hírhedt meggyilkolásával tetőzött.
Könnyen megérthetjük, hogy a regionális kulturális identitásokat támogató uniós
politika nem illik bele a hagyományos francia nemzeti mítoszba - ahogyan az uniós
tagállamok nemzeti követelései sem illenek bele abba, ahogyan Brüsszel és az
Európai Bizottság értelmezi az "európai integráció" néven ismert folyamatot.
Brüsszelnek - miközben igyekszik elkerülni a konfliktusokat - a párizsi utat kell járnia.
Regionális (és digitális) identitás
A Le Figaro egyik 2017-es cikkében olvasható:
https://www.lefigaro.fr/langue-francaise/actu-des-mots/2017/12/19/37002-
20171219ARTFIG00004-ces-petits-mouvements-qui-defendent-l-independance-des-
regions-historiques.php