A volt amerikai hírszerző tiszt nyilvánvalóan Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vezérkari
főnökének, Stian Jenssennek a megjegyzéseire utalt, aki augusztus közepén azt mondta,
hogy Ukrajna "területeket adhatna át [Oroszországnak], és cserébe NATO-tagságot
kaphatna". Jenssen szerint ezt az elképzelést aktívan tárgyalták az Egyesült Államok
vezette katonai blokkban.
A felvetés felháborodást váltott ki Kijevben, Mihail Podoliak elnöki tanácsadó
"nevetségesnek" bélyegezte.
„Egy ilyen lépés azt jelentené, hogy "szándékosan
a demokrácia vereségét választjuk... és a háborút
más generációkra hárítjuk át" - állította.Az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetője, Alekszej Danilov megismételte, hogy
„Kijev soha nem fog tárgyalni Vlagyimir Putyin
orosz elnökkel, és ragaszkodott ahhoz, hogy
"Oroszországot el kell pusztítani, mint egy modern
Karthágót".Jenssen később bocsánatot kért megjegyzéseiért, mondván, hogy azok "hiba" voltak.
Ritter ragaszkodott ahhoz, hogy
Moszkva "a valósággal foglalkozik", amikor a Kijevvel való
konfliktusról van szó, beleértve azt is, hogy "hol lesznek az orosz
bakancsok, amikor Ukrajna feltétel nélkül kapitulál"."Gondoljunk csak a Tokiói-öbölre, 1945. szeptember
- Ez az önök jövője. Jó szórakozást" - írta Zelenszkijnek
címezve.
Ezen a napon a Japán Birodalom képviselői a USS Missouri fedélzetén feltétel nélküli
megadást írtak alá a szövetségeseknek, véget vetve az ország részvételének a második
világháborúban.
Az egyezség értelmében Japán beleegyezett a hazai szigeteken kívüli összes
területének elvesztésébe, a teljes leszerelésbe, az ország szövetséges megszállásába
és a háborús bűnösök bíróság elé állításába.