Ha tehát nem lesz teljes ukrán győzelem és a front félúton fog befagyni a katasztrofális és az
ideális között, akkor hol legyen az a bizonyos “félút” egynegyed, és hol legyen
háromnegyed?
Hol lenne létfontosságú minél több területet elfoglalni az
oroszoktól, illetve mik azok a területek, amikről le lehet
mondani?Nos, itt van az a pont, ahol az ukrán és az angolszász érdekek jelentős mértékben
eltávolodnak egymástól.
Ukrajna szempontjából, még akkor is ha ezt nyíltan sohasem vállalnák, azokat az
elvesztett területeket érdemes végleg feladni, ahol a lakosság reménytelenül orosz
etnikumú, orosz nyelvű és/vagy oroszpárti.
Durva általánosítással élve ez a Krímet és a délkeleti régiókat jelenti. Ezzel szemben
létfontosságú lenne a határokat minél keletebbre tolni a front északi részén, a harkivi oblaszt
térségében.
Az angolszász tengeri hatalmak szempontjából azonban pont ezeket a déli, délkeleti
területeket kéne visszafoglalni ahhoz, hogy a legnagyobb kárt okozzák Oroszország tengeri
nagystratégiájának. A nyugati tengeri hatalmak ugyanis pontosan megértik azt, amit az
európai kontinensen lakó elemzők nem tudnak vagy nem akarnak megérteni. Az ukrán
háborúk összes kudarca ellenére Oroszország számottevő stratégiai előnyre tett szert a
tengereken a Krím annektálásával, az Azovi-tenger orosz beltengerré tételével és az ukrán
flotta felszámolásával.
A NATO, illetve a kollektív Nyugat vezető hatalmai tengeri hatalmak. Számukra a kérdés,
hogy a befagyott front Bahmuttól száz kilométerrel keletre vagy nyugatra fog húzódni, olyan
probléma, ami szilárdan a lőtéri kutya hatáskörébe tartozik. A Kercsi-szoros tizenöt
kilométere, a szevasztopoli hadikikötő birtokviszonyai és talán a Dnyeper torkolata sokkal
fontosabbak számukra, mint az oroszok által megszállt ingatlan egésze.
Mikor ezt az érdekellentétet megértjük, akkor hirtelen a Nagy
Tavaszi Ellentámadás egy sor anomáliája a helyére kerül:- Ukrajna nem félénkségből vagy határozatlanságból nem vetett be június elején
teljes dandárokat a zaporozsijei fronton, hanem azért, mert nem akarták az új
ukrán hadsereg színe-virágát olyan célokért feláldozni, amik nem nekik, hanem a
szövetségeseiknek fontosak.
A június első napjaiban végrehajtott korlátozott erőfeszítés azt a célt szolgálta, hogy
bebizonyítsa a szövetségeseinek, hogy az azovi áttörés reménytelen, és hogy
áldásukat kapja ott és úgy bevetni az új sereget, ahogy azt Ukrajna saját érdekei
diktálják. - Ukrajna nem dacból vagy PR megfontolásokból irányított át az azovi áttörésre
felépített egységeket a front északi szakaszaira, hanem azért mert ott akart
sikereket elérni ahol nekik fontos, és nem ott ahol a szövetségeseinek.