Guido Tonelli - Idő

A Betelgeuse az Orion csillagképben található csillag, és szabad
szemmel is jól látható az éjszakai égbolton. A vörös szuperóriás
fényessége jelentős mértékben ingadozik, ugyanis hosszú
életének utolsó szakaszába lépett. Nagy felbontású távcsövekkel
nézve jól látszik kissé szabálytalan alakja, a tömege pedig
hatalmas: mintegy hússzor nehezebb a mi Napunknál. Az
átmérője olyan nagy, hogy ha a Naprendszerünk középpontjába
helyeznénk, egy pillanat alatt elnyelné a Merkúrt, a Vénuszt, a
Földet és a Marsot, és megközelítené a Jupiter pályáját.
A Betelgeuse félreérthetetlen jeleket küld, hogy az őt
működtető nukleáris üzemanyag kifogyóban van, és közeledik a
végső összeomlás. Bármelyik pillanatban felrobbanhat, és
gigantikus szupernóvává alakulhat át, de senki sem tudja előre
megmondani, hogy ez pontosan mikor fog bekövetkezni.
Tekintettel az ilyen jelenségeket jellemző bizonytalanságokra,
haláltusája még sok ezer évig eltarthat. Abban azonban
biztosak lehetünk, hogy amikor felrobban, a látvány
felejthetetlen lesz.
Egy új csillag fog felragyogni az égen, amely nappal is
láthatóvá válik, és fényesebb lesz a teliholdnál. A Földön
heteken át nem fog éjszaka igazán besötétedni, majd az új
csillag fényereje lassan csökkenni kezd, de néhány évszázadon
át még látható marad. A krízis tetőfokán a hatalmas csillag
legkülső rétegei nagy sebességgel lökődnek majd mindenfelé ki,
míg legbelső, legmélyebben fekvő magja, amely a gravitációs
összeomlás nyomán szétmorzsolódik és összepréselődik, egy
néhány tíz kilométer sugarú, sötét objektummá tömörül össze.