Guido Tonelli - Idő

A földlakók, akik szemtanúi lesznek a fejük felett hatszáz
fényévnyire tőlük kibontakozó, csodálatos és nyugtalanító
látványnak, elmondhatják majd, hogy látták egy csillag halálát
és egy sztelláris fekete lyuk megszületését.
Ilyen égitestek neutroncsillagokból is keletkezhetnek: akkor
alakulhatnak át sztelláris fekete lyukká, amikor elérik a kritikus
tömeget azáltal, hogy elnyelik azoknak a közönséges
csillagoknak az anyagát, amelyekkel bináris rendszerekben
kölcsönhatásba lépnek, vagy annak következtében, hogy más
neutroncsillagokkal olvadnak össze.
Ha nem lehetünk szemtanúi e jelenségeknek, akkor az
egyetlen remény, hogy láthassunk egy fekete lyukat, a
közönséges csillagok rendellenes viselkedésének kutatásában
rejlik. Ha kölcsönhatásba lépnek e sötét objektumok
valamelyikével, a csillagok nagyon furcsa pályára
kényszerülhetnek, vagy a deformálódás jeleit mutathatják. A
sztelláris fekete lyukak keresésének egyik legsikeresebb
technikája a röntgensugárzást kibocsátó bináris
csillagrendszerek felkutatása.
Amikor két csillagászati test olyan közel kerül egymáshoz,
hogy a kölcsönös gravitációs vonzás hatására mindkettő a
tömegközéppont körül kering, akkor kettős rendszerről
beszélünk. Ha a két égitest egyike egy fekete lyuk, akkor annak
félelmetes gravitációs ereje képes lehet arra, hogy nagy
mennyiségű ionizált gázt szakítson ki a csillagból. A berántott
plazma hosszú füstoszlopszerűséget alkot, amely – egyre