gyenge fény egyre vörösebbé és halványabbá válik, mintha
megfagyott volna, mígnem végül eltűnik a szeme elől.
Másfelől viszont, ha Thorne visszanézhetett volna Hawking
űrhajójára, látta volna, hogy az – de csak a másodpercnek egy
végtelenül kicsiny törtrészére – egyre kékebbé válik, és
tébolyító mértékben megnöveli a sebességét. Azután, amint
áthaladt az eseményhorizonton, semmi, ami odakint történik,
nem lenne többé érzékelhető. A most átlépett határ véglegesen
elválasztja egymástól a két világot. A fekete lyuk legbelsejébe
zárt, időtlen világhoz közeledve Thorne megismételhetné
azokat a szavakat, amelyekkel Faust doktor Mephisztóhoz
fordul, hogy megerősítse az évtizedekkel korábban kötött
paktumot: „Ha azt mondom a pillanatnak: »Olyan szép vagy!
Kérlek, maradj!«”, de még Goethe csodaszép verssorai sem
tudnák megszelídíteni a most már elszabadult gravitációt.
[ 18 ]