Guido Tonelli - Idő

lovak megzabolázásában, a másik az ökölvívásban tűnt ki.
Együtt vettek részt véget nem érő csatákban, és együtt hajtottak
végre ragyogó hőstetteket, így elkísérték az argonautákat
leghíresebb útjukon Kolkhiszba, az aranygyapjú keresésére.
Mindketten Léda gyermekei voltak, és a hagyomány szerint
Kasztórnak Tündareósz, Spárta királya, Léda törvény szerinti
hitvese volt az apja, míg Polüdeukész a szépséges királyné és
Zeusz nászának gyümölcseként született: az Olümposz ura
hattyúvá változott, hogy meghódítsa őt. Mindketten egyazon
éjszaka fogantak, de külön-külön; Léda előbb az istennel hált,
majd törvényes férjével. Az együtt nevelkedő ikreket nagyon
erős kötelék fűzte össze, de Kasztór halandó volt, míg
Polüdeukész élvezte a halhatatlanság ajándékát.
Amikor Kasztór egy viszály során meghalt, Polüdeukész
olyan gyötrelmes fájdalmat érzett, hogy le akart mondani a
halhatatlanságról, amely örökre elválasztotta volna szeretett
fivérétől. Zeusz végül aztán felajánlotta azt a lehetőséget neki,
hogy egy napot az Olümposzon legyen, a másikat pedig Hadész
sötét birodalmában, az alvilágban töltse. Így az ikrek továbbra
is együtt maradhattak, felváltva a fény és a sötétség világában.
Kasztór és Polüdeukész így lettek Dioszkuroszok
(Διόσκουροι), vagyis Zeusz fiai. A fogalom jelentése később
kitágult, és arra a személyre utaltak vele, aki erősen kötődik fiú-
vagy lánytestvéréhez, és gyötri a fájdalom annak elvesztése
miatt. Hozzájuk kapcsolódott a Heszperosz (a lenyugvó csillag)
és a hajnalt hirdető Phószphorosz váltakozása, még mielőtt
tudtuk volna, hogy egy és ugyanazon égitestről, az