Guido Tonelli - Idő

sebességgel keringenek körülöttünk. Nagy sebességük
következtében a folyamatos repülés során életük egy év alatt
10,4 ezredmásodpercnyi idővel hosszabbodik meg. Mivel
azonban az űrhajó 408 kilométer magasan kering a Föld
felszíne felett, ott gyengébb a gravitációs mező, így az idő
gyorsabban telik, ezért évente nagyjából 1,4 ezredmásodpercet
veszítenek. Röviden, a nettó nyereség összesen 9
milliszekundum lenne minden egyes, a keringési pályán
eltöltött év után. Samantha Cristoforetti olasz űrhajósnő, aki
több mint hat hónapot töltött az ISS fedélzetén, így mintegy 5
ezredmásodpercet nyert. Nehéz igazolni ezt a számítást, annál
is inkább, mert az űrhajósok teste a Föld körüli pályán a
kozmikus sugárzás és a mikrogravitációs körülmények miatt
számos stresszhatásnak van kitéve, és ezek kétségkívül jobban
károsítják az egészséget, mint amekkorák a relativitásnak
köszönhető előnyök.
Ha a relativisztikus hatások még a leggyorsabb űrhajók
esetében is, amelyeket sikerült megépítenünk, ennyire
csekélyek, akkor köznapi életünkben minden szempontból
teljesen elhanyagolhatóak. Az viszont érdekes, hogy néhány
évtizede nagy pontossággal tudjuk mérni ezeket a hatásokat, és
részletekbe menően tudjuk igazolni Einstein előrejelzéseit.
Az idő mérésére mindig periodikus jelenségeket
használtunk: a pulzusunkat, a Nap látszólagos mozgását a Föld
körül, vagy kis kilengéseket végző ingát. Története során az idő
mérése egyre pontosabbá vált, ahogyan e célból mind nagyobb
frekvenciájú rezgésekkel jellemezhető fizikai jelenségeket