Guido Tonelli - Idő

másodpercet. Ez hosszabb idő, mint univerzumunk jelenlegi
életkora.
Az időmérés pontosságának további finomítását célzó
erőfeszítések töretlenül folytatódnak. Mi az oka ennek a
megszállottságnak? A fizika történetében minden alkalommal,
amikor az idő mérésének pontosabb módját sikerült megtalálni,
döntő felfedezésekre került sor. Felmerült például a gondolat:
próbálkozni kellene annak vizsgálatával, hogy az alapvető
fizikai állandók valóban állandóak-e az idő múlásával is.
Ezeknek az új eszközöknek a rendkívüli pontossága lehetővé
tenné, hogy stressztesztnek vessük alá az elektromágnesesség, a
gravitáció és a kvantummechanika alapelveit.
E kutatás élvonalában áll David J. Wineland amerikai tudós,
aki 2012-ben a francia Serge Haroche-sal együtt elnyerte a
fizikai Nobel-díjat. Wineland az ultrahideg rendszerekben
csapdába ejtett egyedi ionok rendkívül gyors és a végletekig
stabil átmeneteit igyekszik kihasználni; a kvantummechanikai
jellemzők hasznosítása révén a legjobb atomóráknál is
pontosabb órák előállításával kísérletezik.
Az elért eredmények ígéretesek, olyannyira, hogy néhány
évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnő méréseket
tesznek lehetővé. Kvantumóráival Wineland képes mérni a
gravitációs mezőt, amely gyengül, amikor a készülékét
néhányszor tíz centiméterrel megemeli. És ezzel a kör lezártnak
tekinthető. Miután évezredeken át a teret használtuk az idő
mérésére, most már képesek vagyunk ennek az ellenkezőjére is,
vagyis megmérhetjük egy objektum magasságát az asztalon úgy,