"gyakorlatilag nincs komoly akadálya a
békeszerződésnek... Biztos vagyok benne, hogy a
közeljövőben aláírható a békeszerződés".A hónap elején azonban a két ország közötti konfliktus ismét kiéleződött. Nikol Pashinyan
örmény miniszterelnök közölte, hogy szeptember 1-jén az azerbajdzsáni fegyveres erők
"újabb provokációt indítottak" a dél-örményországi Szüunik tartomány Sotk-Khoznavar
térségében, és ennek következtében három örmény katona meghalt.
Baku ugyanakkor azt állította, hogy egyik katonája megsebesült az örmény oldalról leadott
tűzben. Később az azerbajdzsáni védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az örmény
fegyveres erők drónnal támadták az azerbajdzsáni hadsereget a határnál és két másik
katona megsebesült.
Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium azt is közölte, hogy Jereván aknavetőkkel,
tüzérséggel és drónokkal támadta az azerbajdzsáni hadsereget.
Mindkét fél egymást vádolta a helyzet súlyosbításával. Baku azt állította, hogy
az örmény fél hamis információkat tesz közzé és
megpróbál "hamis véleményt kialakítani a
nemzetközi közösségben, hogy előkészítse a
terepet egy újabb provokációhoz".Növekvő feszültség
Néhány nappal később több olyan videó jelent meg az interneten, amelyen hatalmas
azerbajdzsáni haditechnikai oszlopok mozognak az örmény határ felé, és ez élénk vitákat
váltott ki. Pashinyan ragaszkodott ahhoz, hogy Azerbajdzsán katonai erőket halmoz fel a
határon és a karabahi térségben, miközben állítólag továbbra is igényt tart Örményország
szuverén területére. Az azerbajdzsáni sajtóban és a propagandaplatformokon
megjelenő, gyűlöletet szító örményellenes kijelentések - ahogy ő fogalmazott -
növekvő számát is említette.