Pashinyan szerint a határon a helyzet "robbanásveszélyes". Felszólította a globális
közösséget, hogy sürgős intézkedéseket tegyen a konfliktus további eszkalálódásának
megakadályozása érdekében.
Közben az azerbajdzsáni külügyminisztérium "politikai manipulációnak" minősítette az
azerbajdzsáni erők határon való összpontosításáról szóló nyilatkozatokat.
Azerbajdzsáni diplomaták megjegyezték, hogy
"az örmény katonai-politikai provokációk
folytatása, az Örményország, köztük
miniszterelnöke által hangoztatott, Azerbajdzsán
területi integritásával és szuverenitásával
szembeni folyamatos állítások, valamint az örmény
fegyveres erőknek az azerbajdzsáni területekről
való, kötelezettségekkel ellentétes ki nem
vonulása valós veszélyt jelentenek a térség
biztonságára"."A térség békéjének és biztonságának megteremtése
érdekében Örményországnak fel kell hagynia
Azerbajdzsánnal szembeni területi követeléseivel,
véget kell vetnie a katonai és politikai
provokációknak, és meg kell szüntetnie a
békeszerződésről szóló tárgyalási folyamat
sikeres lezárásának akadályait" - kommentálta az azerbajdzsáni
külügyminisztérium.A konfliktus lényege - Történelmi előzmények
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti konfliktus Karabah miatt - amely terület
jogilag Azerbajdzsánhoz tartozik, de főként örmények lakják - több évtizede tart.
A Szovjetunió utolsó éveiben a központi hatóságok befolyása gyengült és a térségben
etnikai konfliktusok alakultak ki, akárcsak a hatalmas ország más távoli részein. Ezek
a konfliktusok hamarosan véres összecsapásokba torkolltak. 1988-ban a Hegyi-
Karabah Autonóm Terület kinyilvánította elszakadását az Azerbajdzsáni SZSZK-tól.
A Szovjetunió fennállásának utolsó hónapjaiban kikiáltották a Hegyi-Karabah
Köztársaságot (NKR), de azt egyetlen ENSZ-tagállam sem ismerte el, még
Örményország sem.