A Közgyűlés döntései nem kötelező érvényűek, de pontosan tükrözik a vélemények valós
megoszlását. A konfliktusok azonban ott is kiütköznek.
Például a nyugati országoknak, élükön az Egyesült Államokkal, jelentős lehetőségeik
vannak a fejlődő országok befolyásolására. Végső soron azonban nagyobb a mozgástér,
ami azt jelenti, hogy a demokratikus akaratnyilvánítás tere valamivel tágabb.
A tagok között számtalan nézeteltérés van, de egyre
több államot egyesít egy bizonyos álláspont: a múlt
század közepéről származó, a második világháború után
kialakult erőegyensúlyon alapuló megállapodás
elutasítása.Ezzel nehéz vitatkozni. Maga az Egyesült Nemzetek Szervezetének mérete is majdnem
megnégyszereződött és az államok sokfélesége mérhetetlenül megnőtt.
Ezért a hidegháború vége után nem sokkal megkezdődött a felhívás, hogy az
intézményi felépítést az új realitásokhoz kell igazítani.
Ennek az óhajnak a gyakorlati megvalósítása azonban számos problémával
szembesül.
- Először is, a Biztonsági Tanács bármilyen reformja csak az öt állandó tag
konszenzusával lehetséges; legalább az egyikük megkerülése lehetetlen.
Ők pedig a) nem szívesen osztoznak kiváltságaikban, b) eltérő elképzeléseik vannak az
ENSZ legfőbb politikai szervének átalakításának jellegéről.
- Másodszor, még ha el is képzeljük, hogy az öt fő tag között kompromisszum
születik az elvekről, véget nem érő vita lesz a bővítés paramétereiről:
pontosan ki és miért érdemes arra, hogy csatlakozzon a "halhatatlanok" soraihoz.
Földrajzi elhelyezkedés, népesség, gazdasági méret, katonai erő - mik legyenek a fő
kritériumok? És mely konkrét országok képviseljék régióikat és közösségeiket - Afrika, Ázsia,
Latin-Amerika, az arab világ és így tovább?
Nehéz elképzelni, hogy mindezekben a kérdésekben még békeidőben is egyetértés
alakuljon ki, nemhogy ma.
Mindent egybevetve, az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformja valószínűtlennek tűnik. Ez
azonban nem jelenti azt, hogy a kérdésről folytatott vita nem lesz határozottabb. A növekvő
befolyási központok Indiától Törökországig, Szaúd-Arábiától Indonéziáig, Argentínától
Nigériáig és másokig egyre inkább sürgetik az igazságosság kérdését.
Recep Tayyip Erdogan török államfő mondása, miszerint