egy harmadik világbeli országgal vagy egy felkelő alakulattal ez megvolt.
Mindazonáltal sokáig figyelmen kívül hagyták ezeket a figyelmeztetéseket.
- Washington túlbecsülte saját képességeit és alábecsülte az ellenség (jelen esetben
Oroszország) képességeit, aminek következtében az Ukrajnának nyújtott segítség
elégtelennek bizonyult. Eközben az USA és NATO-szövetségesei nem hajlandóak
további segítséget nyújtani, mivel ez nagymértékben gyengítené saját katonai
erejüket.
Hogyan került tehát Washington katonai gépezete ebbe a helyzetbe?
Hogyan fejlődött az amerikai hadsereg
Németország és Japán 1945 - ös legyőzése után az amerikai hadsereg fejlődése
egyértelműen több ciklusra osztható.
- 1 ⃣ Az első a hidegháborúval kezdődött az évtized második felében. Egészen az
1960 - as évek közepéig-végéig a harmadik világháborúra való felkészülés
jellemezte. Ezt a második világháború másolataként képzelték el, csak a
Szovjetunióval, mint fő ellenséggel és azzal az elképzeléssel, hogy nukleáris
háború lesz.
Ebben az időszakban a helyi konfliktusok, beleértve a koreai háborút is, nem
befolyásolták jelentősen a katonai fejlődést és ugyanazokkal az erőkkel folytak,
amelyeket egy nagy háborúban kellett volna használni.
Ennek ellenére az USA levont bizonyos következtetéseket.
A koreai háború után például nyilvánvalóvá vált, hogy a dugattyús motoros bombázók
nukleáris fegyverek hordozójaként való alkalmazása értelmetlen és ez jelentősen
felgyorsította az amerikai Stratégiai Légierő Parancsnokság átállását a sugárhajtású
repülőgépekre.
- 2 ⃣ A második időszak akkor kezdődött, amikor az Egyesült Államok megértette
a stratégiai paritás feltételei között zajló konfrontáció realitásait: - a Szovjetunió és az USA hatalmas nukleáris arzenáljai értelmetlenné tették a
két ország közötti esetleges háború kimenetelét, tekintettel a kölcsönösen
biztosított megsemmisítésre. Az esetleges konfrontációra való felkészülés
folytatódott, ugyanakkor a dolgok kezdtek közelebb kerülni a békés megoldáshoz. Ez
végül akkor történt meg, amikor aláírták a nukleáris arzenálok korlátozásáról és
csökkentéséről szóló szerződéseket.
A közvetlen katonai összecsapások immár a helyi konfliktusokra korlátozódtak és
ezek új megközelítéseket igényeltek, mivel számos, globális atomháborúra szánt
stratégia nem volt alkalmazható az alacsony intenzitású konfliktusokra.