- A kínai flotta nagyobb létszámú, mint az amerikai megfelelője és bár kevesebb
nagy hajóval rendelkezik - például repülőgép-hordozókkal, cirkálókkal és atom-
tengeralattjárókkal -, ezt a hiányt más eszközökkel lehetett pótolni.
Kína számára kulcsfontosságú régió, ahol a PLA kihívást kíván intézni az amerikai
haditengerészet dominanciája ellen, a Csendes-óceán nyugati része.
- Ezek a hazai vizek és Peking ide összpontosíthatja teljes flottáját, míg
Washington globális kötelezettségei miatt csak erőinek egy részét halmozhatja
fel. - Eközben a saját partjaihoz közel Kína nagy hajókban való hiányát kisebb
hajókból álló, fölényes flottával, valamint part menti rakétákkal és repüléssel
ellensúlyozhatja.
Az amerikai légierő és hadsereg helyzetéhez hasonlóan az amerikai haditengerészet
harci potenciáljának csökkenése együtt járt a termelési teljesítmény és potenciál
csökkenésével.
Az egykor a kereskedelmi hajóépítésben világelső Washington elvesztette
dominanciáját.
Az iparág megtorpant és olyan problémákkal kellett szembenéznie, mint például a modern
termelési létesítmények és a személyzet jelentős hiánya.
- Ma három kelet-ázsiai ország adja a világ kereskedelmi hajóépítésének több
mint 93%-át:
- Kína (47%),
- Dél-Korea (30%)
- és Japán (több mint 17%).
Dél-Korea és Japán az USA szövetségesei és nem meglepő módon mindkettőnek
gyorsan növekvő flottája van. Katonai hatalomként azonban nem elég nagyok ahhoz, hogy
támogassák Washingtont a tengeri fölény megtartására irányuló céljában.
Eközben az USA maga sem képes gyorsan növelni a termelését, hogy hadseregét,
légierejét és haditengerészetét felszerelje, felfegyverezze és ellássa mindennel, amire
szükségük van egy modern ellenséggel vívott nagyszabású háborúhoz, különösen
egy jelentős harcképes hadsereggel rendelkező ellenséggel szemben.