"Súlyos hiba volt ennyi teljesen eltérő
kulturális és vallási felfogású embert beengedni,
mert ez minden egyes országon belül egy
nyomásgyakorló csoportot hoz létre, amely ezt
teszi most" - jegyezte meg.Arra a kérdésre, hogy mit kellene Németországnak és az EU-nak tennie a jelenlegi
helyzetben, Kissinger azt mondta, hogy
"feltétel nélküli" politikai támogatást vár
Izrael irányában - és szükség esetén katonai
támogatást is."Kell lennie valamilyen büntetésnek; komolyan
korlátozni kell az ilyen jellegű akciókra való
képességüket" - mondta a Hamász taktikájáról."Azt mondanám, hogy minden európai nemzetnek
ugyanaz az érdeke, mert ugyanez a magatartás
Európa irányába is kitörhet" - figyelmeztetett.Washington volt vezető diplomatája felidézte az öt évtizeddel ezelőtti jom kippuri háborút
lezáró béketárgyalásokat és azt mondta, hogy a nyugati nemzetek és Izrael szerencsések
voltak, hogy Anvar Szadat, Egyiptom volt elnöke személyében egy "jövőképes" arab
vezetővel rendelkeztek.
"Nem hiszem, hogy a Hamász csoportban [hasonló
jövőképpel rendelkező] vezetőket lehetne találni"- mondta, "szerintem a Hamászt ki kellene zárni a
politikai szerepvállalásból".
A közel-keleti eszkaláció közepette több európai városban is palesztinbarát gyűléseket
tartottak. Berlinben a rendőrség szombaton feloszlatott egy spontán tüntetést, amely a
Samidoun nevű civil szervezethez kapcsolódott.
A német rendfenntartó erők szerint a tüntetők "közvetlen veszélyt jelentettek a
közbiztonságra" az "erőszakot dicsőítő" "Izrael-ellenes" skandálások miatt.
A német kormány élen járt a menedékkérők befogadásában a 2015-ös beáramlás idején,
amikor egyetlen év alatt mintegy 1,3 millió ember érkezett a kontinensre.
A válság idején számos országban megnőtt a migránsellenes hangulat és az EU néhány
kelet-európai tagja bevándorláskorlátozó politikát fogadott el.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő
újságírója