A Hírszerző eddigi kutatásainak alapján már ismeretes, mikor született Szeles Erika, és
mikor halt meg, egy volt általános iskolai osztálytársnőjétől pedig azt is megtudtuk,
hova járt iskolába, ki volt az osztályfőnöke, és milyen személyiség volt.
Jelleme megismerésében szintén segített lapunknak Fonda Almerigo, aki egy helyen
dolgozott a lánnyal a Béke Szállóban, és egy fotóval azt is bizonyította: együtt néptáncoltak.
“Drága kicsi lányom”
A Magyar Nemzeti Múzeum Vagn Hansen 1956-os képeit
bemutató tárlatának köszönhetően egyre többen bukkannak fel a múltból, így egyre
kerekebbé válik Erika története. A kiállításnak köszönhetően jutott Hansen úr tudomására,
hol nyugszik a kislány, lapunk pedig ennek nyomán felkereste a Kerepesi temetőt, és
felkutatta sírt.
“Felejthetetlen egyetlen drága kicsi lányom Erikám, 1941. I. 6. – 1956. XI. 7.” – ennyi áll
Szeles Erika Kornélia sírján, akinek a teljes nevére az “1956-os forradalom és
szabadságharc hősi halottai és ártatlan áldozatai, akiket ebben a sírkertben temettek el”
feliratú márványtáblán bukkantunk rá.
A legtöbb áldozat munkás volt
A kutatás tovább folyt, és Eörsi Lászlónak, a ’56-os Intézet munkatársának, a forradalmi
harci csoportok jó ismerőjének közvetett segítségével újabb információkra bukkantunk.
Horváth Miklós és Tulipán Éva “In Memoriam 1956” című kötete tartalmaz
egy “Magyarország 1956-os embervesztesége” című mellékletet a forradalomban
elhunyt áldozatokról, és azok ismert személyes adatairól.
A kötet többek között nem, kor, foglakozás és lakhely szerint csoportosítja ’56 áldozatait,
akik szám szerint körülbelül 2.700-an lehettek.
Az egyik ilyen elemzés alapján a legtöbb áldozat munkás volt (46,4 %), a fegyveres
testületek tagjai – katonatisztek, tiszthelyettesek, sorozott katonák, rendőrök,
államvédelmisek – az áldozatok 16,3 százalékát tették ki, az elhunytak 13,9 százaléka
szellemi foglalkozású volt, 9,4 százalékuk a tanulók közül került ki, 7,4 százalék földműves,
nyugdíjas, kisiparos, vagy egyéb foglalkozású volt, a halottak 6,6 százalékáról pedig nem
lehet tudni, mivel foglalkozott.
Megdöbbentő adat, hogy a forradalmi áldozatok 44 százaléka fiatalabb volt 25 évnél, a
felsőoktatásba, közép- vagy általános iskolába járó fiatalok közül pedig a legtöbb
halott az ipari tanulók közül került ki.
Erika is szakácsnövendék volt, amikor 15 éves korában a halálos lövés érte.
“Halála mégis megrázott” – egy homályos emlék
Sorozatlövés, nyaklövés, tüdőlövés, koponyalövés, agyroncsolás – olvashatjuk az
elhalálozások okait a könyv mellékletében a nevek mellett. Eszerint Erika a VII. kerületi
Péterfy Sándor Utcai Kórházban halt meg; nyaklövés érte.