2023. Őszi Tripla szám (19.) - 750 oldalon

(VilagHelyzete) #1
Az itt feltüntetett adatokból az is kiderül, hogy Szeles Erika
Kornélia Budapesten született a XIII. kerületben
Blumenfeld Noémi gyermekeként, de utolsó bejegyzett
lakcíme a VIII. kerület Bezerédi utca 11. szám alatt volt.

A zsidó kislányról egy másik szálon is jutottak el hozzánk
információk, cikkünket ugyanis elolvasta egy 1983. október
23 - án az Egyesült Államokba emigrált magyar újságíró,
Földes Tamás. Földes 1956-ban 3-4 évvel idősebb volt
Erikánál, így nem voltak közeli kapcsolatban, csak néhány
szót váltottak egymással.

Földes emlékei szerint Erika és ő is látogatták a kislány
anyai nagybátyja, a többek között karmesterként,
zeneszerzőként, íróként és konferansziéként tevékenykedő
Bondi Endre irodalom klubját. “Ő csupán jelen volt az irodalmi délutánjainkon és valóban
csak ’56 nyarán, az utcán találkozva beszélgettünk először valamelyest hosszabban.


Hogy halála mégis megrázott, annak oka az 1956-os lelkesedésem, majd az azt követő sokk



  • nemkülönben a Bondi Bandi iránti szeretetem” – mesélte el lapunknak Földes, aki több
    helyen is megjelentette korábban a kislánnyal kapcsolatos emlékeit feldolgozó cikkét “Volt
    egyszer egy kislány” címmel.


A cikk, melyben a szerző csak homályosan emlékszik az általa Juditnak nevezett, ugyancsak
Hansen fényképe alapján azonosított lányra, pontos adatokat nem közöl, de megjelent az
Amerikai Magyar Hírlapban, az izraeli Új Keletben, legutóbb pedig, 2004-ben itthon is
olvashattuk a Remény című folyóiratban. A cikk önmagában nem alkalmas Erika
személyazonosságának megállapítására, az abban olvasható leírás azonban néhány ponton
megegyezik a kislány egykori ismerőseitől származó információkkal.


“Inkább tűnt vadóc csitrinek, mint serdülő ifjú hölgynek. Haját fiúsan rövidre vágatta,
szívesebben járt nadrágban, mint szoknyában” – emlékszik vissza cikkében Földes.
“Az akkor már tizenöt éves lány meglepő érettséggel csatlakozott szópárbajainkhoz.
Véleménye volt a Petőfi Körben zajló vitákról, lángoló szemmel reménykedett valamiféle
demokratikus megújulásban” – írja az emigráns újságíró.


Ki lehetett az édesapa?

Erika közelebbi családját illetően továbbra is kérdéses pont (ugyancsak tragikus
körülmények között elhunyt) édesapja kiléte. Egyes információk szerint az édesapa egy
koncentrációs táborban vesztette életét, egy másik szálon elindulva azonban az is
felmerült: a budapesti gettóban halt éhen 1944-ben.


Annyi bizonyos, hogy 1944-ben meghalt, és Blumenfeld Noémi hároméves korától egyedül
nevelte lányát – Erika ismerősein kívül ezt Földes már idézett írása is megerősítette, ahogy
azt is, hogy Erika édesapja a nácizmus áldozata lett. Ugyancsak Földes emlékei
szerint Erika édesanyja a forradalom után néhány évvel beleőrült a férje és lánya
elvesztése miatt érzett fájdalomba.


Szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója

Free download pdf