tovább tudták fejleszteni a 19. és a 20. század nagyobbik részében is), ami lehetővé tette,
hogy egyszerre két fontos feladatott ellássanak hajóik: a hadászati és a szállítási feladatokat.
Így meg tudták valósítani az óceáni hajózást, nem egyedi, hanem rendszeres
közlekedésként. Így kis lélekszámú országaik képesek voltak nagy területek erőforrásaihoz
hozzáférni. Ezzel vált lehetővé a Spykman által Rimlandnak nevezett terület ellenőrzése –
egy ideig. Ugyanakkor csak idő kérdése volt, hogy a technológiai fejlődés, mikor teszi
lehetővé a Heartland területén a szárazföldi közlekedés olyan mérvű fejlettségét, ami
versenybe szállhat, sőt meg is előzheti a tengeri szállítás kapacitásait és ami fő: a
biztonságát. Ugyanis ez utóbbi az egyik sarokköve a globális kereskedelemnek. Ezt
nevezhetjük technológiai kiegyenlítődésnek is.
Mostanra azonban fordul tehát ez a dolog. Ez az egyik legfontosabb tény, amit nem vettek
figyelembe Nyugat okosai. Megfeledkeztek a történelmi tényről:
- Évezredeken át a Selyem út volt a kelet-nyugat közötti áruforgalom fő ütőere.
Évezredeken át. - Ahogy Európában a kelet-európai folyók voltak az észak-déli áruforgalom
ütőerei. A borostyán-út. - Ez a rendszer áll most helyre. Ez a természetes rendje a Világnak.
S, amikor Afrikát be akarják kapcsolni a Nagy Eurázsiai Gazdasági Térségbe, akkor
erre nem lehet nemet mondani.
Kibővített Selyemút – elméleti vázlat