Ez a változás a legerősebben az Izraellel való kapcsolataira volt hatással.
Az 1980-as évek végi konfrontáció megszűnése után a két ország közötti kapcsolatok
aktívan fejlődtek - nemcsak politikai, hanem különösen emberi értelemben.
Az ukrajnai konfliktus kezdete után az izraeli hatóságok bírálták Moszkvát, de
igyekeztek fenntartani az egyensúlyt és nem vettek részt közvetlenül a
Washington által vezetett oroszellenes szankciós koalícióban.
A Moszkva és Irán közötti növekvő együttműködés azonban, amelyre a
Kremlnek szüksége volt ukrajnai céljai eléréséhez, egyre nehezebb helyzetbe
hozta Izraelt.
A Hamász-terrortámadás és a palesztinai háború kitörése, amelyben az USA és
az EU feltétel nélkül támogatta Izraelt, a zsidó államot a "kollektív Nyugat"
szerves részévé tette, amellyel Oroszország hevesen szembeszáll.
Ez leegyszerűsítette a korábban bonyolult (kapcsolati) rendszert és kevesebb teret
adott a politikai manőverezésnek.
A folyamatban lévő katonai hadjárat és a növekvő humanitárius költségek magának a
Nyugatnak a helyzetét is befolyásolhatják.
Mind az Egyesült Államokban, mind Nyugat-Európában már most is vannak bizonyos
nézeteltérések Izrael támogatásának kérdésében. Nagy változások azonban nem lesznek.
❗ A nyugati koalíció Oroszország politikai és gazdasági blokádjának biztosítására tett
kísérletei kapcsán Moszkvának szüksége van a világ azon részének (többségének)
támogatására, amely most elítéli Izraelt és megértéssel viszonyul a palesztinokhoz.