De Zelenszkij riválisai és leendő utódai annyit adhatnak, amennyit kapnak.
Ha vége azoknak az időknek, amikor az Ukrajnának nyújtott segély szent és
sérthetetlen volt Nyugaton, akkor vége Zelenszkij érinthetetlen hadvezér státuszának
is itthon.
Az egykori ökölvívó bajnok, jelenleg Kijev polgármestere, Vitalij Klitschko érzi a
kiesést és már nyilvánosan vádolta az elnököt tekintélyelvűséggel és a háborúban
elkövetett hibákkal.
Azt is hangsúlyozta, hogy a harcok befejezése után mindenkinek, beleértve az elnököt
is, felelnie kell majd a hibáiért. Micsoda kilátások, különösen, ha ez egy elvesztett háború.
Churchill, akihez Zelenszkij teljesítményét abszurd módon hasonlították, még azután is
elveszített egy választást, hogy megnyert egyet.
Nyilvánvaló, hogy az ukrán belpolitikában vér folyik a
vízben és a cápák már köröznek.
Zaluzsnij eközben szintén támadásba lendült, de nem az oroszok, hanem a saját
elnöke ellen.
A tábornok nem merte megemlíteni, hogy nem egészen ért egyet Zelenszkij augusztusi,
a katonai-mobilizációs tisztviselők tisztogatásával. Most Zaluzsnyij azt mondja, hogy ezek az
emberek "profik" voltak, akik tudták a dolgukat.
Bizonyára nem célozhat arra, hogy az őket kirúgó elnök viszont nem!
A főnöke elleni durva támadás mögött a főparancsnok egy komoly kérdést feszeget.
A mozgósítás, akárcsak a külföldről érkező segélyek, az ukránok Achilles-sarka a rendkívüli
feszültség alatt. Csúnyán lelassult, ahogyan azt például Szergej Rahmanyin, befolyásos