Az ok, amiért ezt megússza, egyszerű:
a Hamász soha nem tett úgy, mintha a gázai lakosság jólétéért vagy Palesztináért mint
nemzeti ügyért harcolna. A globális iszlámot - az Ummát - szolgálja, amely elutasít
minden nacionalizmust és minden más vallás fölött elsőbbséget követel. Más szóval,
nem vállal felelősséget a háború halottaiért és sebesültjeiért, vagy Gáza újjáépítéséért.
Ezért, ha tartós tűzszünet lesz, a Hamász elkezdheti előkészíteni a következő
meglepetésszerű támadását, remélve, hogy újabb október 7-én ismét válogatás nélküli
gyilkosságok és nemi erőszakok történnek majd.
Ha Gázában bárki tiltakozik ez ellen, a Hamász ugyanúgy fog cselekedni, mint a
múltban, zsákokat húz a fejükre és tömegek előtt lövik agyon őket.
- És mégis, szilárdan figyelmen kívül hagyva ezt az elkerülhetetlenséget,
nyugalmazott tábornokok, sőt egy óvatlan pillanatban még a védelmi miniszter,
Lloyd Austin is sürgette az izraelieket, hogy csökkentsék a bombázásokat,
vagy akár a támadásokat is, hogy megnyerjék maguknak a gázai lakosságot.
Ez azonban azt jelenti, hogy elfelejtjük, hogy ez a formula kudarcot vallott Vietnamban,
Irakban és Afganisztánban:
a brutális szélsőségesek által uralt lakosságot nem lehet
"megnyerni".Az izraeliek számára viszont egyértelmű: mivel a Hamász ilyen világosan
meghatározza a győzelmet, az izraeliek is megtehetik.
Míg a Hamász, az ENSZ és számtalan amerikai és brit egyetemi hallgató által
követelt "offenzíva teljes befejezése" Izrael számára teljes vereséget jelentene, a
háború folytatása - sine die, ahogy a diplomáciában mondják - a győzelem
alapvető előfeltétele.Ebben az értelemben 1948 óta nem sok minden változott: az izraelieknek talán egyedül
kell tovább harcolniuk az USA támogatása nélkül.
- Amint 1948. május 15-én elkezdődött Izrael első háborúja, az USA és a britek,
akik akkoriban nagyon is a rangidős partnerek voltak a Közel-Keleten, teljes
fegyverembargót rendeltek el minden érintett ellen. - Ez az arab hadseregeknek kedvezett, akik már rendelkeztek a britek által
szállított kézifegyverekből, géppuskákból, tábori tüzérségből, sőt néhány
repülőgépből és tankból álló készletekkel, míg a zsidóknak csak puskáik és
géppisztolyaik voltak.