Soros felforgató módszereit alkalmazza régiós mintára a
Tusk-kabinet
Alig pár nap telt el a hatalomra kerülése után, és a Donald Tusk vezette új balliberális
lengyel kormány azon nyomban alkotmány- és törvényellenes, a demokratikus
jogállam elveit kirívóan megsértő, erőszakos politikai tisztogatásokba kezdett az
ország állami intézményeiben.
Bartlomiej Sienkiewicz lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszter a hatályos
alkotmányos és törvényi előírásokat felrúgva, a lengyel alkotmánybíróság előzetes
figyelmeztetése ellenére egy általános kötelező erejű jogforrásnak nem minősülő parlamenti
határozat alapján, azonnali hatállyal felmentette a lengyel közmédia vezérigazgatóit és új - a
politikai baloldalnak kedvező - felügyelőbizottságokat alakított ki a „közszolgálatiság
helyreállításának” jelszava mentén.
Alkotmányos válság
A balliberális lengyel vezetés ezzel a lépésével egyszerre sértette meg a lengyel
Alkotmány 2. cikkét („A Lengyel Köztársaság demokratikus jogállam, amely a társadalmi
igazságosság elveit alkalmazza”), 14. cikkét („A Lengyel Köztársaság biztosítja a sajtó és az
egyéb média szabadságát”) és 54. cikkét („Mindenki számára garantált a
véleménynyilvánítás, valamint az információszerzés és -terjesztés szabadsága”), valamint a
lengyel közmédia vezetőinek kinevezését és felmentését rendező, a Nemzeti Médiatanácsról
(RMN) szóló törvényt.
Mindemellett súlyosbító körülmény, hogy az önmagában véve is alkotmány- és jogellenes
döntést a hatalom a rendőrség igénybevételével, fizikai erőszakkal, illetve az azzal való
fenyegetéssel igyekszik kikényszeríteni (amint azt kezdetben Gyurcsány Ferenc is tette 2006
elején, amely később példátlan terrorrá eszkalálódott).
Ugyanakkor nem a közszolgálati tájékoztatás az egyetlenterület, ahol a Tusk vezette
balliberális koalíció az alkotmányos kereteket semmibe véve, és a törvényhozás útját
megkerülve, jogszabálynak nem minősülő parlamentihatározattal kívánja keresztül vinni
önkényes akaratát. A lengyel parlament alsóházának (szejm) baloldali többsége ugyancsak
határozatban szólította fel lemondásra a bíróságok függetlensége felett őrködő
Igazságszolgáltatási Tanács (KRS) bíró tagjait, akiknek elsődleges feladata a kinevezésre
jelölt bírák előzetes véleményezése.
A demokratikus jogrend és alkotmányos működés ilyen jellegű, szisztematikus
felszámolásának tervével és logikájával már a magyar választópolgárok is találkozhattak,
hiszen a lengyel példa a hazai ellenzék 2022-es kampányígéreteivel éles párhuzamot mutat.
Ismert, hogy a magyar politikai baloldal és annak holdudvara már több mint 10 éve azon
dolgozik, hogy egy esetleges választási győzelem esetén - szubjektív igazságérzetükre
hivatkozva - miként tudják alkotmányos puccsal „helyreállítani a jogállamot”.